Sán­dor An­na: A Nyi­tra-vidé­ki ma­gyar nyelv­já­rás­ok at­la­sza

Po­zsony: Kalligram Könyv­ki­adó 2004, 359. p., 228 tér­kép. Szlo­vák és fran­cia ös­­sze­fog­la­lás­sal. /Mercurius Könyvek/ ISBN 80-7149-644-8

Hos­­szú évek ki­tar­tó mun­ká­já­nak kö­szön­he­tő­en és gon­dos elő­ké­szí­tés ered­mé­nye­ként meg­szü­le­tett az el­ső szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­at­lasz, a Nyi­tra-vidék nyelv­já­rá­sa­it be­mu­ta­tó kö­tet. A szer­ző ma­ga is a ku­ta­tott te­rü­le­ten szü­le­tett (Csitáron) és má­ig is ott él (Kolonban). Ez a tény na­gyon sok szem­pont­ból je­lent­he­tett előnyt szá­má­ra, hi­szen a kö­zös­ség egyik tag­ja­ként szá­mos olyan in­for­má­ció bir­to­ká­ban volt, amely­nek fel­tá­rá­sá­ra egy „kí­vül­ről jött” ku­ta­tó­nak nem kis időt kel­lett vol­na szán­nia. Sán­dor An­na „benn­szü­lött mi­vol­ta” kü­lön ga­ran­ci­át je­lent az at­lasz­ban sze­rep­lő ada­tok hi­te­les­sé­gé­re is.
A szer­ző be­ve­ze­tő­jé­ben (ez szlo­vák és fran­cia nyel­ven is ol­vas­ha­tó) el­mond­ja, a prak­ti­kus oko­kon túl (itt szü­le­tett és má­ig eb­ben a kö­zeg­ben él) mi­ért esett vá­lasz­tá­sa ép­pen er­re a vi­dék­re. Kü­lö­nö­sen a pe­rem- és a szór­vány­hely­zet­ben élő ma­gyar nyelv­já­rást fe­nye­ge­ti a ki­ha­lás ve­szé­lye. Vé­le­mé­nye sze­rint ezt a fo­lya­ma­tot nem csu­pán a ro­ha­mos asszi­mi­lá­ció si­et­te­ti, ha­nem nagy sze­re­pet ját­szik eb­ben a nyelv­já­rás­ok ne­ga­tív meg­íté­lé­se, le­né­zé­se is. A leg­na­gyobb mér­té­kû a pa­lóc nyelv­já­rás tér­vesz­té­se. Tu­do­mány­tör­té­ne­ti szem­pont­ok is ve­zé­rel­ték Sán­dor An­nát, hi­szen a Nyi­tra-vidé­ki nyelv­já­rás­ok ada­ta­i­nak nyelv­föld­raj­zi mód­szer­rel tör­té­nő fel­dol­go­zá­sát már több­ször is el­kezd­ték. Saj­nos, a meg­kez­dett mun­ka va­la­mi­lyen ob­jek­tív, de sok­szor szub­jek­tív okok mi­att min­dig be­fe­je­zet­len ma­radt. A XX. szá­zad negy­ve­nes éve­i­ben a tra­gi­kus sor­sú nyelv­tu­dós Arany A. Lász­ló (a szer­ző e mos­ta­ni kö­te­tet az ő em­lé­ké­nek ajánl­ja) foly­ta­tott ígé­re­tes­nek tû­nő ku­ta­tá­so­kat, de saj­nos be­fe­jez­ni már nem tud­ta.
A nyelv­já­rás­gyûj­tés ada­tai 26 Nyi­tra-vidé­ki te­le­pü­lés­ről szár­maz­nak (Alsóbodok, Alsóc­sitár, Barslédec, Bábindal, Berenc­s, Béd, Csif­fár, Fel­sőa­ha, Fel­ső­ki­rá­lyi, Gí­mes, Ka­lász, Kolon, Meny­he, Nagy­hind, Nyi­trac­se­hi, Nyi­traegerszeg, Nyi­tragerenc­sér, Nyi­trageszte, Nyi­traszőlős, Nagy­cétény, Nagykér, Nemes­pan­n, Pográny, Tild, Vic­sá­pa­páti, Zsére.
A kö­tet há­rom fő fe­je­zet­re ta­go­ló­dik: Az el­ső rész­ben a szer­ző a nyelv­föld­rajz kül­föl­di és egye­te­mes ma­gyar tör­té­ne­te mel­lett be­mu­tat­ja a nyelv­at­lasz­ok lét­re­ho­zá­sá­ra tett ed­di­gi kí­sér­le­te­ket, kez­de­mé­nye­zé­se­ket. Meg­is­mer­tet ben­nün­ket e mos­ta­ni Nyi­tra-vidé­ki nyelv­at­lasz szü­le­té­sé­nek tör­té­ne­té­vel is. A má­so­dik fe­je­zet­ben a Nyi­tra-vidé­ki nyelv­já­rás­cso­por­tok rész­le­tes be­mu­ta­tá­sa kö­vet­ke­zik: mind a ma­gyar nyelv­já­rás­ok rend­sze­ré­ben, mind pe­dig an­nak bel­ső ta­go­ló­dá­sa­it il­le­tő­en. Ter­je­del­mes al­fe­je­ze­tet szen­tel a Nyi­tra-vidé­ki nyelv­já­rás­ok hang­ta­ni sa­já­tos­sá­ga­i­nak be­mu­ta­tá­sá­ra. A har­ma­dik fe­je­zet­ben a Nyi­tra-vidéket föld­raj­zi, et­ni­kai, nép­raj­zi és val­lá­si jel­lem­ző­i­vel, va­la­mint a ku­ta­tó­pont­ok fő hely­tör­té­ne­ti ada­ta­i­val is­mer­ked­he­tünk meg, min­den egyes köz­ség kü­lön-kü­lön be­mu­ta­tá­sá­val a kez­de­tek­től nap­ja­in­kig.
A gaz­dag iro­da­lom­jegy­zé­ket kö­ve­tő Füg­ge­lék­ben ta­lál­hat­juk a kér­de­ző mon­da­to­kat, va­la­mint ku­ta­tó­pont­ok/köz­sé­gek sze­rin­ti nyelv­já­rás­gyûj­té­si ada­to­kat (ku­ta­tó­pont, idő­pont, adat­köz­lők és élet­ko­ruk, gyûj­tők). A kö­tet leg­ter­je­del­me­sebb ré­szét a tér­kép­la­pok ké­pe­zik. Az ös­­sze­fog­la­lás szlo­vák és fran­cia nyel­ven ol­vas­ha­tó.
Sán­dor An­ná­nak kö­szön­he­tő­en egy út­tö­rő jel­le­gû mû szü­le­tett. Bí­zunk ben­ne, hogy a szer­ző­nek lesz kö­ve­tő­je eb­ben a mun­ká­ban, s a szlo­vá­ki­ai ma­gyar nyelv­te­rü­let to­váb­bi ré­gi­ó­i­nak nyelv­já­rá­si at­la­szai is meg­szü­let­nek.