kedd, június 22, 2021

„Terepkutatás“ az interneten – módszerek és lehetőségek A Halloween példája

A különböző médiumok – sajtó, rádió, televízió – megjelenése új kihívások elé állította néprajztudományt (is), hiszen általuk a kulturális jelenségek terjedése jelentősen felgyorsult. Ezeknek a forráscsoportoknak a szerepét és hatását már nem lehetett/lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen jelentősen befolyásolták/befolyásolják az adatközlők ismeretanyagát. Az internet megjelenésével azonban újabb távlatok nyíltak a kutató számára, hiszen általa a kulturális jelenségek terjedésének intenzitása megsokszorozódott, óriási méreteket öltött. Emellett azonban új folklór-műfajokat is teremtett, mint például a mémeket, vagy az elhunytak emlékére készült emlékvideókat, virtuális temetőket stb., s még hosszan folytatatnánk a sort. Az internet mára lényegében több néprajzi téma komplex kutatását teszi lehetővé.
A rendszerváltás utáni években fokozatosan egyre nagyobb teret hódít nálunk is két naptári ünnep: a Valentin (Bálint) nap (február 14.) és a Halloween (október 31.). Mindkét ünnep jelentősen megosztja a társadalmat a kedvelőktől a kategorikusan elutasítókig, ellenzőkig.
Az alábbiakban a Halloween példáján azt próbálom meg érzékeltetni, hogyan viszonyul a társadalom ehhez, a tájainkon új ünnephez, illetve, hogy milyen hagyományos és új folklórműfajok kötődnek hozzá. Bár sok száz internetes oldalt áttanulmányoztam, az általam felvázolt kép korántsem mondható teljesnek, legfeljebb töredékes beszámolónak.
Ha beírjuk a Google keresőjébe a „Halloween” szót, már több mint 200 millió találatot kapunk. Ebben az óriási adathalmazban a magyar nyelvű oldalak száma is jelentős, melynek az áttekintése lehetetlen vállalkozás, miközben már több száz oldal átnézése után is nagyon szerteágazó kép bontakozik ki előttünk.

Az ünnep eredete

Az ünnep eredetéről nagyon sokféle verziót olvashatunk, úgy tűnik ezek zöme a Wikipédia Halloween szócikkéből1 átvett zanzásított vagy kiragadott, átfogalmazott részek, vagy az internet-felhasználók egymástól vagy teljesen átvett, illetve ugyancsak átfogalmazott, tömörített stb. változatai. Ma már az átadás-átvétel folyamata, követhetetlen, s nem csupán azért, mert az források eredetét csak ritkán jelölik meg.
Amennyiben vállalkoznék a Halloween eredetének és bemutatására, magam is egy újabb variációt hoznék létre. Ezért döntöttem úgy, hogy a Mellékletben közzéteszem a Wikipédia szócikkét.
Az új kulturális és társadalmi stb. jelenségek megjelenése és terjedése általában mindig heves vitát váltott ki a társadalomban a konzervatív és a modern jelenségekre fogékonyabb rétegek között. Nem csupán új, hanem az ún. pogány, vagy annak vélt, szívósan továbbélő jelenségek ellen a történelem folyamán az egyház ugyancsak szigorúan lépett fel – az ezzel kapcsolatos tiltó stb. irodalom a kutatók számára már az egyik legfontosabb forráscsoporttá vált, hiszen bővelkednek a hiedelmekre, babonákra stb. vonatkozó adatokban.
Ma a Halloween ellenzőinek fő érve, miszerint ennek az ünnepnek sincs tájainkon hagyománya és nem keresztény ünnep, ezért nálunk a Mindenszenteket és a halottak napját kell ünnepelni. Az elutasítók tábora azonban gyakran nincs tisztában azzal, hogy a Halloween napja október 31., nem pedig november 1.
Az egyházi elutasítás illusztrálásaként a Magyar Kurír katolikus hírportálon Halloween nem ártatlan pótfarsang – tiltakozások világszerte címmel 2012-ben megjelent írást említhetnénk, amely több külföldi példát is hozva a Halloween veszélyeire figyelmeztet. Dél-Oroszországban például a krasznodari határterület oktatási minisztériuma betiltotta a Halloween ünneplését a régió iskoláiban. A Zenit című lap pedig többek között az internet fiatalokra gyakorolt káros hatására is figyelmeztet az ünneppel kapcsolatban.2

 

A Halloween ünneplését ellenző mém a Szent Rita Mozgalom facebook oldaláról
Arra is van példa azonban, hogy egy vallási alapon szerveződő közösségi oldalon is megjelennek az ünnepet elfogadó álláspontok, illetve az ünnepnek a kereszténységhez kötődő eredetére utaló vélemények. Jó példa ennek illusztrálására a Szent Rita Mozgalom facebook-oldala, ahová 2013. október 30-án posztoltak egy mémet: a temetői sírokról készült képet az alábbi szöveg kíséretében:

A HALLOWEEN nem katolikus ünnep, nem keresztény, és még csak nem is magyar. Mi halottak napján, november 2-án emlékezünk halottainkra, csendesen, méltóságukat tiszteletben tartva imával, gyertyagyújtással temető látogatással.
November elsején, Mindenszentek ünnepén pedig tiszteletünket fejezzük ki mindazok iránt, akik előttünk járnak, nincs külön nevük a naptárban, nem ismerjük őket, de már az égi boldogságot élvezik. És imádjuk az Egy Élő Istent, Aki örök élettel ajándékozott meg bennünket.3

A mémet több mint 4600-an osztották meg és 500-an lájkolták. A sok Halloween-ellenes hozzászóláson túl az azt elfogadók közül figyelmet érdemel Molnár Katinka nevű felhasználó hozzászólása:

Pogány ünnep … Az összes katolikus ünnep pogány ünnepen alapul valamint ha vissza keresi mindenki az őseit talál köztük nem is egyet mert a kereszténység előtt is léteztek mar az őseid vagy te a csillagok közül hullottál közénk kedves Kern Eva ? Haloween éjszakája egyébként is október 31 nem november 1 sem november 2 !!!!!! Szerintem semmi kivetni való nincs benne ebben a világban a fiatalok az internet és a számítógép rabjai ott kötnek barátságokat és mar szerelmeket is. Szóval nem látom hátrányát ha a fiatalok beöltöznek és kimennek szórakozni ahol végre valós emberekkel is kapcsolatot tudnak létesíteni. A mai fiatalság a saját szomszédait sem ismeri ! Nem kell begyepesedettnek lenni és elítélni mindent ami külföldről érkezik és meg hasznára is válhat az .Ha ennyire elitelsz mindent javaslom uritsd ki a hutodbol mindent ami nem magyar termek és a ruhás szekrenyedbol is a kínai olcsó holmit Happy Haloweent mindenkinek jelmezbe be utcára ki!4

További illusztrációként egy Halloween-párti hozzászólás az ünnep kapcsán kialakult vitában egy másik internetes oldalról:

Miért olyan ellenszenves sok ember a Halloween ünnepe?
Véleményem szerint nagyon kedves kis ünnep és a gyerekek imádják és a felnőttek is élvezik…
…Mi a faluban megbeszéltük, és az emberek 80 százaléka belement a Halloweenezésbe. Halloween idején összejönnek az emberek és jókat nevetgélnek, szülők, gyerekek egyaránt. Nem értem hogy sok rosszmájú ember miért sajnálja ezt a kis boldogságot és mókát az emberektől…5

Az internetes mémek

Az internetes mém nagyon közkedvelt új műfaj, többek közt a Halloween ellenzői is több ilyet létrehoztak. A Wikipédia vonatkozó szócikkében a műfajról az alábbiak olvashatóak:

Az internetes mém kifejezés egy neologizmus, mely egy olyan kifejezést vagy fogalmat takar, ami divatszerűen terjed embertől emberig az interneten. A kifejezés utalás a mémekre, de a mindennapi használatban technikailag nem mémeknek számító fogalmakra is alkalmazzák. …Alapjában, az internetes mém egyszerűen egy digitális fájl vagy hiperhivatkozás terjesztése egyik személytől a többiek felé az internet nyújtotta lehetőségekkel (például e-mailen keresztül, blogokon, kapcsolatépítő oldalakon, azonnali üzenetküldő szolgáltatások segítségével). A tartalom gyakran állhat egy szólásból vagy viccből, egy pletykából, egy módosított, vagy módosítatlan képből, egy egész weboldalból, videoklipből vagy animációból, vagy egy meglepő hírből, sok más egyéb lehetőség mellett. Egy internetes mém maradhat állandó, vagy megváltozhat az idők során, véletlenül, a rá irányuló kommentár, imitációk és paródiák hatására, vagy akár a rá vonatkozó híradások gyűjtésével.6

Busójárás vs. Halloween

A facebook közösségi oldalon Mindenszentek és halottak napja környékén megjelent különféle mémek közül az egyik legelterjedtebb a mohácsi busójárásról készült az „Akkor legyen nálunk Halloween, amikor Amerikában lesz busójárás!“ szöveg kíséretében, amelynek egy másik változata is van, ezen már konkrétan Budapestre ás Washingtonra vonatkozó szöveg szerepel: „Akkor legyen Budapesten Halloween, amikor Washingtonban lesz Busójárás!“

A facebookon megosztott Haloween-ellenes mémek

Ez a két mém már csak amiatt is figyelemre méltó, mivel éppen e délszláv/sokác eredetű mohácsi farsangi alakoskodó szokást állítják ellentétbe/párhuzamba a Halloweennel. A Halloweent elutasítók táborában gyakori hivatkozási alap a busójárás, úgy tekintenek erre a szokásra, mintha Magyarország-szerte elterjedt, magyar gyökerű szokásról lenne szó.7 Szintén nagyon sokan osztották meg azt a mémet, amelyen egy temetőben készült felvételen az alábbi szöveg olvasható: „Magyarországon nincs Halloween. Mindenszentek van.“
Az elfogadó és ellenző felhasználók egyaránt létrehoztak a facebook közösségi oldalon Halloweennel kapcsolatos oldalakat. A 2010 októberében Nem akarok Halloweent Magyarországon névvel létrehozott Halloween ellenes csoport tagjainak száma mára már jelentősen lecsökkent, alig lépi túl az ötvenet. Ezen az oldalon a primitíven intoleráns, szinte militáns megnyilvánulásokat is találunk, mint például a Garáz DAni nevű tag 2010. november 10-i bejegyzése: „KALAPÁCCSAL B[…..]K SZÉT A KÖCSÖG TÖKLÁMPÁKAT ÉS SZOBAPAPUCCSAL VERJÜK KÉK ZÖLDRE A CUKORKUNYERÁLÓ KIS SUTTYÓ PÖCSÖK BÚRÁJÁT!!!“8 Bacsi Gábor, e nyílt csoport létrehozója 2010. december 10-i bejegyzésében egyfajta veszedelemnek tekint a Halloweent és egyben egy „ütős ellentámadás“ szervezését is kívánatosnak tartaná:

Most hogy már túlvagyunk az előző hálúvínen… de már csak hónapok kérdése a következő…. igen még nincs vége a veszedelemnek…. ki kell találnunk valami ütős ellentámadást…. sztrájkot… megmozdulást! Ezügyben kérek minden reakciós aktivistát, hogy ötleteljen mit lehetne tenni ezügyben!!négy!4 9

A facebookon két Halloween-párti oldalat is találtam, mindkettőt 2011 októberében hozták létre, azonban míg a Magyarországon is legyen Halloween nevű oldalt több mint ezren lájkolták,10 addig a másiknak (Halloween t Magyarországra) csupán négy kedvelője van.11
A felvidek.ma konzervatív szlovákiai magyar hírportálon tudósítottak róla, hogy az ipolysági Pongrácz Lajos alapiskolában 2013-ban már második alkalommal készítettek október 31-én töklámpásokat a gyerekek a töklámpás ünnepségre, azonban az iskola igazgatónője fontosnak tartotta kihangsúlyozni, hogy nem Halloweenről van szó, ami arra enged következtetni, hogy elutasítják ezt az új naptári ünnepet:

Az ipolysági Pongrácz Lajos Alapiskola az őszi szünet előtti utolsó napon immár második alkalommal szervezte meg a töklámpás ünnepséget. Az ünnepség része annak a nyitási politikának, melyet az új igazgatónő, Lészkó Katalin képvisel.
„Ez az időszak a sütőtök szezonja. A gyerekek nagy örömmel készültek az ünnepségre” – tájékoztatta portálunkat Bóna Nagy Tímea ötletgazda. A tanító néni hangsúlyozta, az ünnep nem Halloween, a gyermekek nem rémisztő jelmezekben vonultak fel. Hanem az időszakhoz kötődő hagyományok bemutatására összpontosítottak. A tanulók odahaza, vagy az iskolában is készítették azokat a töklámpásokat, mellyel kora este felvonultak. A felvonuláson a gyermekek szülei is részt vettek. Ezt követően az iskola éttermében folytatódott az ünnepség ügyességi játékokkal, tánccal, önfeledt szórakozással. Kiértékelték a töklámpásokat, az elkészítőik apró ajándékokat kaptak. „Nagyon sokat segítettek a szülők is, aktívan álltak a kezdeményezéshez. A gyerekek pedig várták, s remekül szórakoztak az ünnepségen” – mondta végezetül a tanító néni.12

Több más szlovákiai magyar hírportálon is találunk Halloweenel kapcsolatos ismeretterjesztő cikkeket, tanácsokat, vagy recepteket.13

Szöveges anyag

Különféle, Halloweenhez kapcsolódó történeteket közlő oldalakat is lehet találni.14 Létezik például Halloweeni rém történetek című facebook-oldal.15 Úgy tűnik, a szövegek bizonyos hányadát angolból fordították magyarra. Egy másik oldalon Halloween Novellaversenyt hirdettek: „Írjatok, vagy ássatok elő a fiókból egy rövid, pár oldalas írást, amely valamilyen módon kapcsolódik Halloweenhez. Legyen frappáns és borzongató, vagy akár morbid és kacagtató, minden jöhet!” – olvasható a felhívásban16. Több más oldalon is találhatók különböző rémtörténetek, mint pl. a Horrornovellák címűn17 és egyebek.18

Alkalmi versek

Verseket aránylag sok oldalon lehet találni. A poet.hu oldalon például több szerző Halloween-témájú költeménye olvasható, többek között a 15 éves Ander Patrícia Hallowen című verse, amelyet iskolai feladatként írt.19
Úgy tűnik, hogy Őri István Halloween-re és Pásztorné Antal Magdolna Halloween party című verse a legelterjedtebb a magyar nyelvű oldalakon, ezek rövid időn belül lényegében már folklorizálódtak is. Sok esetben a szerzők nevének feltüntetése nélkül közlik ezeket, olykor módosítva, gyakran csak egy-egy töredéket. Az egyik oldalon pedig bizonyos részek kihagyásával a két verset egy versként közölték, azonban a szerzők nevét itt sem tüntették fel.20
Figyelmet érdemel Gáti István átirata, aki a Megismerni a kanászt című dalt költötte át Halloweenre Megismerni a tököt címmel:

Megismerni a tököt
Igazolvány nélkül.
Ágas-bogas indák között
Uralkodóként ül.
Megismerni a tököt
Menzán, főzelékből,
Konyhás néni köpenyfoltján,
Rétes töltelékből.
Megismerni a tököt,
Magja, hogyha reccsen.
Vetekszik a szotyolával
Minden Fradi meccsen.
Megismerni a tököt,
Lehet ház vagy hintó,
Halloweenkor, égő szemmel
Gyertyafényt kacsintó.
Sokfélék bár a tökök,
Száz alakba’ nőnek,
Méla, bamba tökfejükről
Megismerni őket.21

A mondókák közül az alábbi a legnépszerűbb:

Itt a party, a Halloween-party,
Senki sem fogunk békén hagyni,
Megijesztünk ha akarod,
Tarts föl szépen a karod,
Nagy tökbe tegyél gyertyákat,
így fújd velünk a nótádat.22

A viccek közül az alábbiak fordulnak elő leggyakrabban:

A buszra felszáll egy vámpír, és húz maga után egy koporsót. Az emberek tátott szájjal nézik, mire megszólal a vámpír:
– Mi van? Nem láttak még ételhordót?

– Anya, anya! Az iskolában vámpírnak neveztek minket!
– Csönd legyen kisfiam! Inkább edd a levest, mielőtt megalvad.23
Amerikában Halloween idején egy jelmezes kislány és egy kisfiú jár házról házra. Bekopogtatnak egy ajtón. Kijön a házigazda, és megcsodálja őket:
– Kik vagytok? – kérdi tőlük.
– Jancsi és Juliska – felelik.
– Az nem lehet, hiszen ti feketék vagytok!
A gyerekek elszomorodnak, hátat fordítanak és hazamennek.
Kis idő múltán ismét megjelennek másik jelmezben. A gazda ajtót nyit:
– Kik vagytok?
– Hófehérke és a Herceg.
– Az lehetetlen, hiszen ők sem voltak feketék.
A két kisgyerek megint elsomfordál lehajtott fejjel.
De nem adják fel, nemsokára újra kopogtatnak. Ezúttal anyaszült meztelenül.
A házigazda meglepetten áll az ajtóban:
– És most kik vagytok? – kérdezi.
– Mi vagyunk az M&M’s csokigolyók – válaszolja a kislány – Én a sima, ő meg a mogyorós.24

Egy asszonynak már elege volt belőle, hogy a férje szinte minden este részegen támolyog haza a kocsmából. Halloween estéjén gondolja a nő, hogy megleckézteti az urát. Beöltözik ördögnek, és elbújik egy fa mögé a házuk előtt. Szédeleg haza a férj, és hirtelen előugrik a fa mögül egy fekete alak nagy szarvakkal, hosszú farokkal, és kezében egy vasvillával.
– Hát te ki vagy? – kérdezi tőle a férfi.
– Én vagyok az Ördög!
– De jó, hogy végre megismerhetlek, a te húgodat vettem feleségül!25

– Jean, rakja ki az ajtóra az anyósom képét.
– Miért uram?
– El akarom ijeszteni Halloweenkor a cukrot kérő gyerekeket26

További folklórműfajként Halloweennel kapcsolatos találós kérdéseket is találunk a világhálón, azonban ezeket szinte kivétel nélkül viccként osztották meg:

– Mi a különbség egy ügyvéd és egy vámpír között?
– Az egyik egy vérszívó vadállat, a másik pedig denevérré tud változni.27
– Mit iszik a vámpír, ha ideges?
– ???
– Csigavért!!!28

– Milyen a klónozott szellem?
– Kísértetiesen hasonlít.29

– Ki az abszolút vérszegény?
– Az, akivel a light vámpírkaját reklámozzák!30

Számtalan variánsban terjed a Halloween magyar vonatkozású eredetével és Mátyás királlyal kapcsolatos szellemes magyarázat:
A Halloween az 1400-as évekből származó magyar eredetű népiszokás, mely szerint amikor Hunyadi Mátyás elfoglalta Bécset, akkor mondta ő hogy Hello Wien.31

Néhány további példa:

MEGTALÁLTUK A HALLOWEEN MAGYAR VONATKOZÁSÁT!
Kevesen tudják, de a mai nap a Magyar hadtörténelem nagy eseménye: 1477. október 31-én foglalta el Mátyás Bécset, innen ered ősi ünnepünk, a Hello Wien!32

Mint az köztudott, Mátyás király 1485. október 31-én foglalta el Bécset, innen ered ősi ünnepünk, a Halloween!33

És különben is: bár kevesen tudják, de ez a nap a magyar hadtörténelem jeles eseménye! 1485. október 31-én foglalta el Mátyás királyunk Bécset, tehát eredetileg innen ered ősi ünnepünk, a Hello Wien!34

Kevesen tudják, de a mai nap a magyar hadtörténelem nagy eseménye: Mátyás király 1484. október 31-én döntötte el, hogy elfoglalja Bécs városát, ami végül 1485. június 1-jén következett be. Innen ered ünnepünk, a Helló, Wien!35

Egy halloweeni készülődéssel kapcsolatos oldalon az egyik hozzászóló 2013. november 2-án a következőket írta:
A legjobb, amit ezzel kapcsolatban hallottam:
Amikor Mátyás király elfoglalta Bécsnek büszke várát, akkor tartották a világ legelső Hello Wien! party-ját. :DDD36

Egy szegedi honlap Évfordulók, hungarikumok, kalendáriumok rovatában 2012. október 31-én jegyezték be az alábbiakat:

 

A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Csak csúnya elírás az egész!
Itt az idő, végre fölfedezni benne a magyart!
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát!
Modern szóval itt van nekünk a “Hello Wien”!
A nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a Nyugatnak…
Kevesen tudják, de a mai nap – Mag hava legvége – a magyar hadtörténet jeles eseménye: 1477. október 31.-én vette be Mátyás magyar serege Bécset. Innen ered elfeledett, ősi ünnepünk, a “Hello Wien” is. Kár, hogy némely tökfejek a töklámpa-állítással keverik diadalmasan szép hagyományát… Azt meg már igazán aligha tudják, hogy az angol keresztények hajdan tartották Mindenszentek napját is. “Hallowmas” néven. (Hallowmas, Christmas…) Ennek, a ”Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez bizonyosan Mátyás további terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már “Hello Wien” aztán jöhet “Hello más”!37
Könyvek

A témáról három magyar nyelvű kiadványt találtam, ezek közül kettő a Halloweennel kapcsolatos kreatív ötleteket tartalmaz. Ebből az egyik eredetileg angol nyelvű publikáció, magyar fordítása a Cser Kiadónál 2008-ban jelent meg a Fortélyok című sorozatuk 81. füzeteként (Massenkeil, P. Panesar: Halloween).38 Könnyű Mária: Kreatív Halloween című könyve pedig 2012-ben látott napvilágot.39
A Hermit Könyvkiadónál 2006-ban jelentették meg Ruth Edna Kelly Halloween. A mindenszentek könyve című kötetének magyar fordítása. A találatoknál általában szerepel a kiadvány hátsó borítóján közzétett szöveg is, amely az ünnep eredetére világít rá néhány sorban:

Az egyház minden fontosabb ünnepe a régi napszertartásokon alapul. „Hányszor öntötte az egyház a kereszténység új borát a pogányság régi tömlőibe”: a Yule-tide, a pogány karácsony, a nap északra fordulását ünnepelte, a régi nyárközépi ünnep pedig még mindig él Írországban és a kontinensen is Szent Iván napjaként, amikor is tüzeket gyújtanak, amiket körbetáncolnak keletről nyugatra a nap látszólagos mozgását követve. A nyár végi pogány mindenszentek a szomorúság ideje volt, a nap dicsőségének hanyatlása, ugyanakkor aratási ünnepség is, mellyel köszönetet mondtak a napnak a gabona és a gyümölcsök megérleléséért hasonlóan a betakarítást követő kukoricafosztáshoz, vagy a ma is élő hálaadáshoz, mikor téli készletünk eltevésével dicsőítjük a minket bőséggel megajándékozó istent. Pomona, a gyümölcsök római istennője szolgáltatja számunkra az aratási oldalát a mindenszenteknek. A kelta „nyárvége” napja az az időszak volt, amikor szellemek főként gonoszak járták a vidéket. Az istenek, akiket Krisztus trónfosztott, csatlakoztak a rosszakaró csoporthoz. Az egyháznak az év azonos idejére november 1-re eső mindenszentek és mindenlelkek napja hozzájárult a halottak visszatérésének gondolatához, a teuton május előesti boszorkánygyülekezete pedig vénségei és az őket kísérő állatok segítségével ünnepelte október 31. éjszakáját.40

Internetes oldalak tömegén találhatóak a kimondottan Halloweenhez kapcsolódó ételek és italok receptjei,41 képek kíséretében42 (sokszor teljes halloweeni menük) többek között a számtalan oldal az egyik népszerű receptes honlap is számos halloweeni étel és ital receptjét közli. Sokszor bizony meglehetősen morbid ételek receptjei olvashatók itt fotók kíséretében.43 Az ételek közül az egyik legkedveltebb a boszorkányujj nevű sütemény, de az italok neve is árulkodó: boszorkányvér céklából, vámpír vére, zöld démon stb..

Képanyag

Úgy tűnik, hogy az interneten megjelenő képtalálatokban elsősorban a töklámpásokról és jelmezekről illetve a Halloweenhez köthető szimbólumokról (boszorkány, fekete macska, kísértet, csontváz) készült képek dominálnak. A töménytelen nagy mennyiségű képanyag elemzése és csoportosítására e helyen most nem vállalkozhatom, az külön fotoantropológiai elemzést igényelne.

Videó-megosztások

A különféle témájú videó-megosztások között sok kreatív oldalt44 találunk, ezek zöme jelmez45, töklámpás46, dekoráció47 stb. készítéssel kapcsolatos gyakorlati útmutató48, illetve a különféle, Halloweennel kapcsolatos iskolai ünnepségekről, foglalkozásokról, Halloween-partykról stb. készült felvétel. Az bemutatott ünnepségeknek nagy része leginkább a farsangi jelmezbálokra emlékezetet.49
A zenés videó-megosztások között a Könnyes Halloween című, eredetileg angol nyelvű Halloween-dalnak50 már több magyar változata videón is hallható.51 Az egyiken az angolul énekelt dalhoz magyar szövegaláírást is mellékeltek.52
Rövidfilmek és mesefilmek között figyelemre méltóak az új technikával készült rövid minecraft53 filmek, mint például a Halloweeni rémálom54. A Könnyes Halloween című felvétel végén „Boldog jövendő halloween-t” kívánnak,55 a másik videó megosztója fontosnak tartotta megjegyezni, hogy október 31-én éjfél után töltötte fel.56
Mézi halloweeni meséje pedig az ismert mézeskalács-figurához, Mézihez kötődik.57
A videók között számtalan magyar nyelven szinkronizált filmet találunk, ezek zöme a Halloween éjszakájához kapcsolódó horrorfilm.

Tökfesztiválok Halloween-fesztiválok helyett

A Halloween-fesztiválokkal párhuzamosan terjedtek el az egyre közkedveltebb tökfesztiválok is. Az Őrségben például 2013-ban már a tizedik nemzetközi tökfesztivált rendezték meg. A műsorát tekintve leginkább a falunapokhoz hasonlítható: van kirakodóvásár, kultúrműsor és különféle más szórakozási lehetőségek. A tájjellegű ételek készítésének bemutatása, valamint árusítása ugyancsak megjelenik. A helyi polgármester a X. Nemzetközi Tökfesztivál sajtótájékoztatóján külön kiemelte a helyi termékek/termések és gasztronómiai sajátosságokat bemutatását. A jubileumi rendezvényen már íjászbemutató és jurta építés is volt.58 Este töklámpásos felvonulást is tartanak, a 2010-es felvételen látható, hogy a menet élén népviseletbe öltözött férfi haladt, aki harmonika kíséretében népdalt énekelt. 59 A 2011-ben megosztott videón a menet élén a tökkirály haladt, akit már másodszor választottak meg, mivel neki termett a legnagyobb töke (45 kilós)60. Több más helyen (pl. Rácalmáson) is hasonlóan nagyszabású fesztiválokat rendeznek, ahol tökfaragó kézművesek is részt vettek, s a videónak köszönhetően több lakóház kapudíszítése stb. is megfigyelhető.61 Ezeken a fesztiválokon a töké a főszerep, a program része általában a tökmagolajütés és a tökből készült élelmiszerek készítése. Az említett őrségi, 10. jubileumi fesztivál alkalmával már facebook-oldalt is létrehoztak a rendezvény népszerűsítésére,62 de a 2013-ban tartott 10. rácalmási fesztiválnak ugyancsak van facebook-oldala.63 A jobb tájékozódás érdekében a magyar tökfesztiválok számára egy saját honlapjuk is van, azonban ez még hiányos, egyelőre nem található meg rajta valamennyi Magyarországon rendezett tökfesztivál adata.64

Összegzés

A bemutatott példák is bizonyítják, hogy a világháló, ez az új kommunikációs eszköz új kihívást jelent a kutatásban, s ma már bizonyos témák vizsgálata során megkerülhetetlen. Egy-egy folklór-műfaj terjedése és variálódása szinte villámgyorsan történik, ugyanakkor új műfajokat is teremtett (mémek, emlékvideók stb.).
A Halloween is jól példázza, hogy tájainkon 1989 után megjelent, de intenzívebben az utóbbi jó egy évtizedben elterjedt ünnep aránylag rövid időn belüli térhódításában a világhálónak jelentős szerepe volt, s segítségével lényegében ennek az ünnepnek minden szegmentuma kutatható, legyen szó akár a társadalmi elfogadottság/elutasítás kérdéséről, vagy az ún. klasszikus vagy új folklórműfajok megjelenéséről, terjedéséről vagy variálódásáról, s még hosszan folytathatnánk a sort.
A Halloween elfogadása vagy elutasítása tekintetében, az áttekintett magyar nyelvű oldalakon található információk alapján figyelemre méltó kép rajzolódott ki. A társadalom konzervatív rétege, elsősorban a vallásosak és maga az egyház is erőteljesen elutasítja, s az internetes felhasználók körében a Valentin/Bálint naphoz viszonyítva sokkal nagyobb vitákat kiváltó új naptári ünnep. Úgy tűnik, az elutasítók táborának nagysága összefügg a Magyarországon és a határon túli magyaroknál is a vallás és a politika kapcsolatának erősödésével, illetve az uralkodó ideológiai irányvonal változásaival, mint például a nacionalizmus, illetve a retradicionalizálódás mértékével. Az egyes vallások egyházi képviselőinek és híveinek egy része (s nem kizárólag a keresztények, hanem például a buddhisták is!) elutasítják, és egyben károsnak tartják a Halloweent. Különösen így vélekednek a jobboldali, főleg a szélsőjobboldali eszméket valló internetezők. Ez utóbbiaknál (is) a Halloween-ellenesség szinte minden esetben összefügg az Amerika-ellenességgel is mivel tévesen úgy vélik, hogy e naptári ünnep az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, nincsenek európai és keresztény gyökerei. Bizonyos körökben tehát a Halloween politikai kérdéssé vált. Természetesen ennek a kérdésnek egy alaposabb vizsgálata egy árnyaltabb képet adna, mindenesetre ezek a tendenciák elgondolkodtatóak, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az internet felhasználók zömét inkább a fiatalok és a középkorosztály alkotja.

Melléklet

Az alábbiakban illusztrációként különböző műfajú szövegeket közlök, mindegyiket az eredeti formájában, helyesírásilag nem javítottam rajtuk.

A magyar nyelvű Wikipédia szócikkének 2013. november 2-án letöltött változata:

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt. Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene Crom Cruach(en) kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is bemutattak a druidák.
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe és a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap, a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból, valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.
Ehhez a naphoz közel ünneplik a katolikus keresztények a Mindenszentek napját (november 1-jén) és protestánsokkal együtt a Halottak napját (november 2-án).
A kereszténység terjedésével az ókerkeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így a egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napéjegyenlõség időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.
Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység (en) jött létre. Az Qsi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája All Hallow’s Eve nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap a mindenszentek napja All Saints’ Day vagy All Hallow’s Day.

Etimológia
A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A »szent« jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow »szent, szent ember« jelentésű szóból. Az All-Hallows-Even kifejezésből, ahol az utolsó szó az evening (»este«) szó régies változata. Az egész kifejezés a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en.

Története
A Snap Apple Night ír ünnep is a Halloweenhez kapcsolódik, a középkorban október 31-én tartották, az esemény elnevezése arra a játékra (angolul: bobbing for apples) utal, amikor az ünnepen résztvevők hátrakötött kézzel próbálták megenni a madzagokra kötött vagy a víz tetején úszkáló almákat
A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később Halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták úgy hitték, hogy a napisten Crom Cruach a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Az emberek állatbőröket vettek magukra és Crom Cruach bálványisten tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Bár időpontjában eltért, de több hasonló római ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz ünnepével, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep mediterrán elemeket is tartalmaz. A római Feralia a tavasz egyik legnagyobb ünnepségsorozata, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), melyet az akkori naptár szerint február 13. és 21. között tartottak. A Feralia ünnepét követte február 22-én a Caristia az ókori Róma egyik vidám ünnepe volt, amikor a birodalom lakói megkülönböztetett figyelmet fordítottak a családtagjaikra és vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A családfő áldozatot mutatott be Lares-nek, az otthont oltalmazó, a családokat védő istenségen keresztül az ősök szellemének is, hálája jeléül, amiért egész évben óvták őket, és részük lehetett az aznapi ünnepi ételekben. A másik hasonló római ünnep pedig a Pomona-nap volt, Pomonának, a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja, ez az ünnep november 1-jére esett.

 

A Halloween rémesen terjedőben van. Lassan már kiszorítja a mi Mindenszentjeinket is… Sokan lázadnak ellene, pedig igazán fölösleges. Csak csúnya elírás az egész!
Itt az idő, végre fölfedezni benne a magyart!
Ünnepeljük végre tisztességgel, büszke fővel a magunk diadaljátékát!
Modern szóval itt van nekünk a “Hello Wien”!
A nyugati rémjátékot meg igazán meghagyhatjuk a Nyugatnak…
Kevesen tudják, de a mai nap – Mag hava legvége – a magyar hadtörténet jeles eseménye: 1477. október 31.-én vette be Mátyás magyar serege Bécset. Innen ered elfeledett, ősi ünnepünk, a “Hello Wien” is. Kár, hogy némely tökfejek a töklámpa-állítással keverik diadalmasan szép hagyományát… Azt meg már igazán aligha tudják, hogy az angol keresztények hajdan tartották Mindenszentek napját is. “Hallowmas” néven. (Hallowmas, Christmas…) Ennek, a ”Hallowmas”-nak előestéje a Halloween. Ez bizonyosan Mátyás további terveiről emlékezhetik meg, hiszen Mag hava (október) végére megvolt már “Hello Wien” aztán jöhet “Hello más”!37
Könyvek

A témáról három magyar nyelvű kiadványt találtam, ezek közül kettő a Halloweennel kapcsolatos kreatív ötleteket tartalmaz. Ebből az egyik eredetileg angol nyelvű publikáció, magyar fordítása a Cser Kiadónál 2008-ban jelent meg a Fortélyok című sorozatuk 81. füzeteként (Massenkeil, P. Panesar: Halloween).38 Könnyű Mária: Kreatív Halloween című könyve pedig 2012-ben látott napvilágot.39
A Hermit Könyvkiadónál 2006-ban jelentették meg Ruth Edna Kelly Halloween. A mindenszentek könyve című kötetének magyar fordítása. A találatoknál általában szerepel a kiadvány hátsó borítóján közzétett szöveg is, amely az ünnep eredetére világít rá néhány sorban:

Az egyház minden fontosabb ünnepe a régi napszertartásokon alapul. „Hányszor öntötte az egyház a kereszténység új borát a pogányság régi tömlőibe”: a Yule-tide, a pogány karácsony, a nap északra fordulását ünnepelte, a régi nyárközépi ünnep pedig még mindig él Írországban és a kontinensen is Szent Iván napjaként, amikor is tüzeket gyújtanak, amiket körbetáncolnak keletről nyugatra a nap látszólagos mozgását követve. A nyár végi pogány mindenszentek a szomorúság ideje volt, a nap dicsőségének hanyatlása, ugyanakkor aratási ünnepség is, mellyel köszönetet mondtak a napnak a gabona és a gyümölcsök megérleléséért hasonlóan a betakarítást követő kukoricafosztáshoz, vagy a ma is élő hálaadáshoz, mikor téli készletünk eltevésével dicsőítjük a minket bőséggel megajándékozó istent. Pomona, a gyümölcsök római istennője szolgáltatja számunkra az aratási oldalát a mindenszenteknek. A kelta „nyárvége” napja az az időszak volt, amikor szellemek főként gonoszak járták a vidéket. Az istenek, akiket Krisztus trónfosztott, csatlakoztak a rosszakaró csoporthoz. Az egyháznak az év azonos idejére november 1-re eső mindenszentek és mindenlelkek napja hozzájárult a halottak visszatérésének gondolatához, a teuton május előesti boszorkánygyülekezete pedig vénségei és az őket kísérő állatok segítségével ünnepelte október 31. éjszakáját.40

Internetes oldalak tömegén találhatóak a kimondottan Halloweenhez kapcsolódó ételek és italok receptjei,41 képek kíséretében42 (sokszor teljes halloweeni menük) többek között a számtalan oldal az egyik népszerű receptes honlap is számos halloweeni étel és ital receptjét közli. Sokszor bizony meglehetősen morbid ételek receptjei olvashatók itt fotók kíséretében.43 Az ételek közül az egyik legkedveltebb a boszorkányujj nevű sütemény, de az italok neve is árulkodó: boszorkányvér céklából, vámpír vére, zöld démon stb..

Képanyag

Úgy tűnik, hogy az interneten megjelenő képtalálatokban elsősorban a töklámpásokról és jelmezekről illetve a Halloweenhez köthető szimbólumokról (boszorkány, fekete macska, kísértet, csontváz) készült képek dominálnak. A töménytelen nagy mennyiségű képanyag elemzése és csoportosítására e helyen most nem vállalkozhatom, az külön fotoantropológiai elemzést igényelne.

Videó-megosztások

A különféle témájú videó-megosztások között sok kreatív oldalt44 találunk, ezek zöme jelmez45, töklámpás46, dekoráció47 stb. készítéssel kapcsolatos gyakorlati útmutató48, illetve a különféle, Halloweennel kapcsolatos iskolai ünnepségekről, foglalkozásokról, Halloween-partykról stb. készült felvétel. Az bemutatott ünnepségeknek nagy része leginkább a farsangi jelmezbálokra emlékezetet.49
A zenés videó-megosztások között a Könnyes Halloween című, eredetileg angol nyelvű Halloween-dalnak50 már több magyar változata videón is hallható.51 Az egyiken az angolul énekelt dalhoz magyar szövegaláírást is mellékeltek.52
Rövidfilmek és mesefilmek között figyelemre méltóak az új technikával készült rövid minecraft53 filmek, mint például a Halloweeni rémálom54. A Könnyes Halloween című felvétel végén „Boldog jövendő halloween-t” kívánnak,55 a másik videó megosztója fontosnak tartotta megjegyezni, hogy október 31-én éjfél után töltötte fel.56
Mézi halloweeni meséje pedig az ismert mézeskalács-figurához, Mézihez kötődik.57
A videók között számtalan magyar nyelven szinkronizált filmet találunk, ezek zöme a Halloween éjszakájához kapcsolódó horrorfilm.

Tökfesztiválok Halloween-fesztiválok helyett

A Halloween-fesztiválokkal párhuzamosan terjedtek el az egyre közkedveltebb tökfesztiválok is. Az Őrségben például 2013-ban már a tizedik nemzetközi tökfesztivált rendezték meg. A műsorát tekintve leginkább a falunapokhoz hasonlítható: van kirakodóvásár, kultúrműsor és különféle más szórakozási lehetőségek. A tájjellegű ételek készítésének bemutatása, valamint árusítása ugyancsak megjelenik. A helyi polgármester a X. Nemzetközi Tökfesztivál sajtótájékoztatóján külön kiemelte a helyi termékek/termések és gasztronómiai sajátosságokat bemutatását. A jubileumi rendezvényen már íjászbemutató és jurta építés is volt.58 Este töklámpásos felvonulást is tartanak, a 2010-es felvételen látható, hogy a menet élén népviseletbe öltözött férfi haladt, aki harmonika kíséretében népdalt énekelt. 59 A 2011-ben megosztott videón a menet élén a tökkirály haladt, akit már másodszor választottak meg, mivel neki termett a legnagyobb töke (45 kilós)60. Több más helyen (pl. Rácalmáson) is hasonlóan nagyszabású fesztiválokat rendeznek, ahol tökfaragó kézművesek is részt vettek, s a videónak köszönhetően több lakóház kapudíszítése stb. is megfigyelhető.61 Ezeken a fesztiválokon a töké a főszerep, a program része általában a tökmagolajütés és a tökből készült élelmiszerek készítése. Az említett őrségi, 10. jubileumi fesztivál alkalmával már facebook-oldalt is létrehoztak a rendezvény népszerűsítésére,62 de a 2013-ban tartott 10. rácalmási fesztiválnak ugyancsak van facebook-oldala.63 A jobb tájékozódás érdekében a magyar tökfesztiválok számára egy saját honlapjuk is van, azonban ez még hiányos, egyelőre nem található meg rajta valamennyi Magyarországon rendezett tökfesztivál adata.64

Összegzés

A bemutatott példák is bizonyítják, hogy a világháló, ez az új kommunikációs eszköz új kihívást jelent a kutatásban, s ma már bizonyos témák vizsgálata során megkerülhetetlen. Egy-egy folklór-műfaj terjedése és variálódása szinte villámgyorsan történik, ugyanakkor új műfajokat is teremtett (mémek, emlékvideók stb.).
A Halloween is jól példázza, hogy tájainkon 1989 után megjelent, de intenzívebben az utóbbi jó egy évtizedben elterjedt ünnep aránylag rövid időn belüli térhódításában a világhálónak jelentős szerepe volt, s segítségével lényegében ennek az ünnepnek minden szegmentuma kutatható, legyen szó akár a társadalmi elfogadottság/elutasítás kérdéséről, vagy az ún. klasszikus vagy új folklórműfajok megjelenéséről, terjedéséről vagy variálódásáról, s még hosszan folytathatnánk a sort.
A Halloween elfogadása vagy elutasítása tekintetében, az áttekintett magyar nyelvű oldalakon található információk alapján figyelemre méltó kép rajzolódott ki. A társadalom konzervatív rétege, elsősorban a vallásosak és maga az egyház is erőteljesen elutasítja, s az internetes felhasználók körében a Valentin/Bálint naphoz viszonyítva sokkal nagyobb vitákat kiváltó új naptári ünnep. Úgy tűnik, az elutasítók táborának nagysága összefügg a Magyarországon és a határon túli magyaroknál is a vallás és a politika kapcsolatának erősödésével, illetve az uralkodó ideológiai irányvonal változásaival, mint például a nacionalizmus, illetve a retradicionalizálódás mértékével. Az egyes vallások egyházi képviselőinek és híveinek egy része (s nem kizárólag a keresztények, hanem például a buddhisták is!) elutasítják, és egyben károsnak tartják a Halloweent. Különösen így vélekednek a jobboldali, főleg a szélsőjobboldali eszméket valló internetezők. Ez utóbbiaknál (is) a Halloween-ellenesség szinte minden esetben összefügg az Amerika-ellenességgel is mivel tévesen úgy vélik, hogy e naptári ünnep az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki, nincsenek európai és keresztény gyökerei. Bizonyos körökben tehát a Halloween politikai kérdéssé vált. Természetesen ennek a kérdésnek egy alaposabb vizsgálata egy árnyaltabb képet adna, mindenesetre ezek a tendenciák elgondolkodtatóak, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy az internet felhasználók zömét inkább a fiatalok és a középkorosztály alkotja.

Melléklet

Az alábbiakban illusztrációként különböző műfajú szövegeket közlök, mindegyiket az eredeti formájában, helyesírásilag nem javítottam rajtuk.

A magyar nyelvű Wikipédia szócikkének 2013. november 2-án letöltött változata:

A halloween ősi kelta hagyományokból kialakult ünnep, amit elsősorban az angolszász országokban tartanak meg október 31. éjszakáján, bár mára már az egész világon elterjedt. Az ünnep őse a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és egyéb szellemek ünnepe a samhain volt október 31-én, amely egy kelta halálisten, a druidák istene Crom Cruach(en) kultuszában gyökerezik. A május 1-jei beltane ünnep az október 31-ei samhain ünnep „ellenpontjaként” az esztendő „napos” felének eljövetelét jelentette, amin emberáldozatokat is bemutattak a druidák.
A Halloween ünnepben idővel összemosódott a római Pomona, a gyümölcsfák és kertek istennőjének ünnepe és a Parentalia, a holtak tiszteletének szánt nap, a Lemuralia ünnep, ami a római vallásban olyan ünnep volt, amelynek során az ókori rómaiak ördögűzési rítusokat hajtottak végre, hogy kiűzzék a halottak rosszakaratú és félelmetes szellemeit a házaikból, valamint a pogány kelta samhain ünnep, amit október 31-én tartottak, amit ők az óév utolsó napjának is tekintettek. A druidák hite szerint a szellemek, azok közül is inkább a gonoszak, ilyenkor látogattak fel az élő emberekhez az alvilágból.
Ehhez a naphoz közel ünneplik a katolikus keresztények a Mindenszentek napját (november 1-jén) és protestánsokkal együtt a Halottak napját (november 2-án).
A kereszténység terjedésével az ókerkeresztény szokásokat a pogány ünnepekhez igazították az ősi szokások betiltása helyett. Így a egykori kelta halottkultuszhoz kapcsolódó téli napéjegyenlõség időpontjában megtartott pogány ünnep a keresztény mindenszentek ünnepe lett (omnium sanctorum). III. Gergely pápa a 800-as években „a Szent Szűz, minden apostol, vértanú, hitvalló, s a földkerekségen elhunyt minden tökéletes igaz ember” emléknapját november 1-re helyezte át.
Szent Patrik működésének hatására, aki az 5. század második felében tevékenykedett misszionáriusként Írországban, a kereszténység és a kelta pogányság keveréke, a Culdee-i kelta kereszténység (en) jött létre. Az Qsi druida hit megfért az új tanításokkal és egészen addig virágzott, míg az angol hódítók el nem foglalták és meg nem semmisítették. Írországban október 31. éjszakája a mindenszentek éjszakája All Hallow’s Eve nevet kapta. November első napja volt a keresztény ünnepnap a mindenszentek napja All Saints’ Day vagy All Hallow’s Day.

Etimológia
A halloween elnevezés a nyugati germán óangol nyelv, a mai angol őséből származik. A »szent« jelentésű hālig melléknévből, illetve ennek a főnévi megfelelőjéből a hallow »szent, szent ember« jelentésű szóból. Az All-Hallows-Even kifejezésből, ahol az utolsó szó az evening (»este«) szó régies változata. Az egész kifejezés a Mindenszentek keresztény ünnep előtti éjszakát jelölte. A kifejezés 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en.

Története
A Snap Apple Night ír ünnep is a Halloweenhez kapcsolódik, a középkorban október 31-én tartották, az esemény elnevezése arra a játékra (angolul: bobbing for apples) utal, amikor az ünnepen résztvevők hátrakötött kézzel próbálták megenni a madzagokra kötött vagy a víz tetején úszkáló almákat
A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A római hódítások során Gallia integrálódott a Római Birodalomba, így a kelta kultúra ünnepeinek elemei kezdtek a római ünnepek hagyományaival összemosódni. A pogány kelta hagyományok közt szerepelt az őszi samhain ünnep, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely október 31. éjszakájára esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette.
Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. A kereszténység elterjedésével később Halloweennek nevezett pogány kelta ünnep napjának éjszakája jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták úgy hitték, hogy a napisten Crom Cruach a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Az emberek állatbőröket vettek magukra és Crom Cruach bálványisten tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az ősi ünnep, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Bár időpontjában eltért, de több hasonló római ünnep is elvegyült a kelta halálkultusz ünnepével, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert pogány ünnep mediterrán elemeket is tartalmaz. A római Feralia a tavasz egyik legnagyobb ünnepségsorozata, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), melyet az akkori naptár szerint február 13. és 21. között tartottak. A Feralia ünnepét követte február 22-én a Caristia az ókori Róma egyik vidám ünnepe volt, amikor a birodalom lakói megkülönböztetett figyelmet fordítottak a családtagjaikra és vidámsággal oldották föl a Feralia komorságát. A családfő áldozatot mutatott be Lares-nek, az otthont oltalmazó, a családokat védő istenségen keresztül az ősök szellemének is, hálája jeléül, amiért egész évben óvták őket, és részük lehetett az aznapi ünnepi ételekben. A másik hasonló római ünnep pedig a Pomona-nap volt, Pomonának, a gyümölcstermésért felelős isteni szellemnek, a gyümölcsfák és kertek istennőjének, numennek az ünnepnapja, ez az ünnep november 1-jére esett.

Halloween jelképei
A belülről világító töklámpás lett az idők folyamán Halloween legfontosabb kelléke illetve tradicionális szimbóluma. A faragott sütőtök először az aratási idényhez kapcsolódott jóval azelőtt, hogy a Halloween jelképévé vált volna az Egyesült Államokban.
A kivájt töklámpás angol elnevezése „Jack O’Lantern, azaz Lámpás Jack” vagy „carved pumpkin”. A töklámpás legendájaEgy ír legenda szerint nevét egy Jack O’Lantern nevű részeges kovácsról kapta. A legenda szerint egy szép napon odament a részeges Jackhez az ördög és hívta a pokolba, de előtte felajánlotta, hogy igyanak még meg egy italt. Jack azonban nem akart vele tartani, ezért hát furfangos cselt eszelt ki inkább és ravasz módon megkérte, hogy válasszon egy almát az almafájáról, mire az ördög felmászott a fára. Jack tudta, hogy mitől fél az ördög és a fa oldalára egy keresztet rajzolt. Az ördög nagyon megrettent a kereszttől és nem is mert lemászni, kénytelen volt a fa ágán kucorogni. Az ördög addig-addig egyezkedett a furfangos kováccsal, hogy ígéretet tett arra, hogyha leengedi az ördögöt a fáról, (mivel Jack életében sok rosszat tett) nem kerülhet, azaz nem engedi be a pokolba. Jack ekkor megengedte az ördögnek hogy lemásszon a fáról, aki abban a pillanatban el is tűnt. Azonban amikor Jack meghalt, lelke a menny és a pokol között rekedt, mert a mennybe nem engedték be, mivel élete során sokat részegeskedett és bűnös módon élt, de az ördög sem akarta a pokolba befogadni, mert nagyon haragudott Jackre a régi csínye miatt. Jack arra kérte az ördögöt, hogy legalább egy kis fényt adjon neki, hogy megtalálja a visszautat az élők világába. Végül az ördög megszánta és egy izzó fadarabot dobott Jacknek a pokol katlana alatt lobogó tűz parazsából, az örökké izzó parazsat Jack egy kivájt takarmányrépa (rutabaga, svéd karórépa) belsejébe tette, amit a nyugtalan lelkének szánt, világító lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a takarmányrépa lámpácskának a fényénél keresi a megnyugvását.

A legenda sok egyéb változata is létezik az angolszász nyelvterületen, köztük Fukar Jack (Stingy Jack) története is, az öreg részeges kovácsról, aki szeretett mindenkit megtréfálni, de egyszer eladta a lelkét az ördögnek…
A legenda egy másik ismert változata szerint, amikor az ördög el akarta vinni a pokolba a részeges kovácsot, Jack csele az volt, hogy meggyőzte az ördögöt, hogy változtassa magát pénzérmévé, mellyel fizetheti az italukat a kocsmában. Az ördög úgy is tett, Jack azonban a pénzt zsebre tette egy ezüst kereszt mellé, mely megakadályozta, hogy az Ördög visszaváltozzon eredeti alakjába.
Az ír néphagyományt követő Amerikában a legendában szereplő eredeti takarmányrépát a narancssárga színű, az Amerikában őshonos, látványosabb, könnyen kivájható vigyorgó sütőtök növény váltotta fel.

Halloween Amerikában
Amerikában Halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt”, azaz játékos fenyegetést választani, de ez nem jellemző gyakorlat. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban, jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet.
A Halloween nagyon fontos ünneppé vált Észak-Amerikában. Azonban a korábbi vidám ünnepekkel ellentétben, Halloweenkor megnőtt a gyermekeiket féltő szülők száma: féltik őket az idegenektől és az utcán járó sok kocsitól. A szülők egy része ezért nem is engedi ki édességet gyűjteni a gyermekeit – mindezt annak ellenére, hogy a mérgezett cukorkákról tudósító szóbeszédeket mindezidáig nem sikerült igazolni[14]. Ugyanakkor minden év október 31-én megrendezik a New York’s Village Halloween Felvonulást New York Greenwich Village városrészében. A több mint egy mérföld (1,6 km) hosszan haladó, ötvenezer jelmezes résztvevő – táncosok, művészek, cirkuszi előadók, zenekarokat és színészeket szállító kocsik – évről évre kétmillió nézőt vonz a helyszínre, és körülbelül százmillióan követik a tévében.
Az egész angolszász világban a Halloween a gyerekek ünnepe is. Előestéjén partikat rendeznek mindenfelé, és sokan jelmezekbe öltözve régi, babonás szokások felelevenítésével, bűvészkedéssel, társasjátékokkal múlatják az időt. Az amerikai ünnepen a gyermekek édességért háztól-házig körbejáró szokásának eredete az írországi óhazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az ír, angol és skót bevándorlók hozták magukkal, és honosították meg az Egyesült Államokban.

Halloween Európában
Európában a Halloween hosszú időre feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek, és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. A halloween egy speciálisan angolszász ünnep maradt egészen a legutóbbi időkig és csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább elüzletiesedett világi, semmint vallásos ünnep. Világszerte történő elterjedését valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) is segítették.

Halloween Magyarországon
Magyarországon a Halloween ünnep a 2000-es évek elején kezdett újraéledni, rekvizitumai főleg a gyermekek és egyetemisták körében népszerűek, de nem jelentek még meg jelmezes gyerekek az utcákon édességet kérve. Mára a jelmezkölcsönzők számára kiemelkedő forgalmat jelent az esemény magyarországi változata , bár megjelenését bőven éri kritika is. A mára már elüzletiesedett, hagyományos angolszász protestáns ünnep, alapvetően amerikai filmekből és képregényekből vált ismertté Magyarországon. Sokan valódi hagyományok és előzmények nélküli divatnak és magyar közegben idegennek tartják.

Halloween és az újpogány vallások
Anton Szandor LaVey, a modern sátánizmus (Sátán Egyháza) alapítója a sátánimádat legnagyobb ünnepének tekintette a Halloween-éjszakát. A különböző jelenkori újpogány vallásokban (wicca stb) az egyik legfontosabb ünnepnapként tartják számon a Halloweent. A neopogány vallások a kereszténység előtti vallásokat próbálják újjáéleszteni.
(http://hu.wikipedia.org/wiki/Halloween)
A wikipédia szócikke alapján írt számtalan változat egyike:

Története
A halloween eredete a római időkre nyúlik vissza, amikor a rómaiak elfoglalták a Brit-sziget jelentős részét. A kelta hagyományok közt szerepelt a samhain, amit a kelta napisten tiszteletére rendeztek. Ekkor a mai Nagy-Britannia és Észak-Franciaország területén élő kelták megünnepelték a kelta újévet, amely november 1-jére esett és megköszönték a napistennek, hogy a földet és a termést gazdaggá tette. Ezen az éjszakán, úgy hitték, hogy az elmúlt évben meghaltak lelkei összezavarhatják az élők életét, mivel a lelkek ezen az éjjel vándorolnak a holtak birodalmába. Az emberek a szellemeknek ételt és állatot áldoztak, hogy megkönnyítsék a vándorlásukat. Ez a nap jelentette a sötétség kezdetét, mert a kelták azt hitték, hogy a napisten Samhain a halál és a sötétség istenének fogságába került. Október 31-én az újév előestéjén Samhain összehívta a halottakat, amelyek különböző formákban jelentek meg, ezek rossz lelkek, gonosz állatok figuráit öltötték magukra. A kelta papok egy hegytetőn a szent tölgy alatt gyülekeztek, tüzet gyújtottak és termény és állatáldozatokat mutattak be, majd a tűz körül táncoltak. Reggel a papok minden családnak adtak ebből a parázsból, hogy új tüzeket gyújthassanak velük, melyek elűzik a gonosz szellemeket és melegen tartják az otthonokat.
Ezen a napon, vagyis november elsején az emberek állatbőröket vettek magukra és Samhain tiszteletére háromnapos ünnepet tartottak. Ez volt az első halloween fesztivál, melynek pogány szokásai keveredtek aztán más ünnepekkel. Amikor a rómaiak elfoglalták a kelta területeket, ők is megtartották a saját szokásaikat. Két rokon római ünnep is elvegyült a halloweennel, úgyhogy mai állapotában ez az autentikusnak ismert kelta ünnep komoly mediterrán elemeket tartalmaz. Az első a római feralia, a holtak emléknapja (innen a holtakról való emlékezés rituáléja), a másik pedig Pomonának, a gyümölcstermésért felelős númennek a napja (az ő szimbóluma volt a mai halloweeneken fontos szerepet játszó sok alma), ez az ünnep szintén november 1-jére esett.

Halloween jelképei
A töklámpás lett az idők folyamán a halloween legfontosabb jelképe. Az angol egyenes fordítás „carved pumpkin”. Az ilyenkor használt kivájt vigyorgó töklámpás angol nyelvterületen elterjedt neve: Jack O’Lan­tern. A történet szerint nevét egy Jack nevű részegestől kapta, aki az ördögtől olyan ígéretet csikart ki, hogy lelke nem fog a pokolra kerülni. Jacket viszont a mennyországba sem fogadták be. Az ördög egy széndarabot adott Jacknek, amit ő egy marharépába rakott lámpásnak. Azóta Jack lelke ennek a lámpácskának a fényénél keresi nyugvóhelyét. Amerikában az eredeti marharépát a jóval látványosabb tök váltotta fel.
Amerikában halloweenkor az ajtó előtt jelmezbe öltözött gyerekek jelennek meg, akik Trick or treat!, szabadon fordítva: „Cukrot vagy csínyt!” kiáltással szólítják fel a lakókat állásfoglalásra. Elméletileg az ajtónyitónak van lehetősége „csínyt” azaz játékos fenyegetést választani, de nem jellemző. Általában a gyerekek édességet kapnak, a felnőttek pedig jót szórakoznak. Amerikában többnyire baráti társaságban jelmezbált rendezve ülik meg ezt az ünnepet. A halloween nagyon fontos ünnep Észak-Amerikában. Ezzel ellentétben a szülők nem engedik ki gyermeküket, mert félnek a várható következményektől. Az utóbbi időben ugyanis megnőtt halloweenkor az eltűnt- és megölt gyermekek száma. Így ez az ünnep, az előző 10 évhez képest, nagyon sokat vesztett a jelentőségéből.
A háztól-házig járás édességért szokás eredete az Ó hazába nyúlik vissza, nagy valószínűséggel az angol, ír és skót bevándorlók hozták be és honosították meg az USA területén. Európában a halloween sokáig feledésbe merült. Néhány helyen elvétve jelmezbe öltöztek és tökdíszeket helyeztek el a lakásban, de ez a szokás is hanyatlóban volt. Az utóbbi években azonban a halloween ünneplése ismét visszatért, valószínűleg a népszerű amerikai ponyvakultúra (képregények, filmek) nyomán. Magyarországon nem vált ünneppé, a bazárok termékein kívül nem lehet komoly nyomát találni az ünneplésnek. Az iskolákban nem jellemző a gyermekek beöltözése ezen a napon, és nem osztogatnak cukrot az osztályokban. Néhány helyen ugyanakkor bizonyára partikat rendeznek; az udvart, a házat túlvilági hangulatúvá varázsolják, majd különféle jelmezekbe öltözve mulatoznak. Népszerű szórakozás ilyenkor az almahalászat, melynek célja egy vízzel teli vödörből szájjal kiszedni az almát.

Forrás:Wikipédia
http://abdai.lapunk.hu/?modul=oldal&tartalom=1183982
Halloween nem ártatlan pótfarsang – tiltakozások világszerte

Halloween nem ártatlan ünnep, hanem az ezoterikus világ szilvesztere – fogalmaz a Római Főegyházmegye Romasette című lapjának cikkírója. (…) Az ünnepet elsősorban az angolszász országokban tartják, de mára világszerte elterjedt. Ünneplése ellen ugyanakkor számos országban tiltakoznak.
A RIA Novosztyi híradása szerint a dél-oroszországi Krasznodari határterület oktatási minisztériuma idén betiltotta a halloween ünneplését a több mint ötmilliós lakosságú régió iskoláiban. Hivatalos levelükben pszichológusok és pszichiáterek véleményét idézik, melyek szerint az ünnep komolyan veszélyezteti a gyermekek szellemi egészségét. „Az ilyen ünnepségeken részt vevő gyermekeknél gyakori a félelem, az érzelmek elfojtása, az agresszió, az öngyilkossági hajlam.” A tiltakozáshoz a helyi ortodox egyház képviselői is csatlakoztak, akik szerint halloween „a halál és a sátán kultuszának ünneplése”. Az ünnep a kilencvenes évek végén jelent meg Oroszországban; 2003-ban a moszkvai nevelési hatóság is betiltását javasolta az az általános iskolákban.

Az elmúlt napokban a lengyel katolikus egyház is élesen bírálta a Lengyelországban is teret nyerő ünnepet. A varsói érsekség honlapján üzenetben figyelmeztet, hogy az Egyesült Államokból érkező és a lengyel fiatalok közt is egyre népszerűbbé váló halloween az okkultizmust és a mágiát népszerűsíti. „A halloween a pogány szellemtiszteletben és egy kelta halálisten kultuszában gyökerezik” – mutat rá az üzenet. Hozzáteszi: Anton LaVey, a modern sátánizmus alapítója a sátánimádat legnagyobb ünnepének tekintette a halloween-éjszakát, amely számos erőszakos és okkult cselekménynek ad teret. Az Egyház nyíltan elítéli az ilyen gyakorlatot, amelyet ellentétesnek tart a keresztény hivatással és az Egyház tanításával – olvasható a lengyel érsekség üzenetében.

A Vatikáni Rádió honlapján arról ír, hogy a Fülöp-szigeteki egyház is erős fenntartásának adott hangot halloween ünnepének és rítusainak terjedése miatt. A délkelet-ázsiai országba többnyire kereskedelmi okokból érkezett a halloween megünneplése a nyugati média és az Egyesült Államoktól való kulturális függőség miatt; elsősorban Manilában és a nagyobb városokban terjedt el. Számos püspök és pap aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a gyermekeket és a fiatalokat megfertőzhetik a gonoszt, a szellemeket, a boszorkányokat és a mágiát népszerűsítő halloweeni praktikák.
A Zenit cikke arra figyelmeztet, hogy a fiatalok ezotériához, okkultizmushoz való közeledését a halloween kapcsán nagyban elősegítheti az internet. A fiatal – talán puszta kíváncsiságból – rákeres a halloweenre, például mert ötletet keres egy jelmezhez vagy töklámpáskészítéshez. A talált oldalakon aztán nemcsak a halloweenről és az ezotériáról kap információkat, hanem az október 31. éjszakai mágikus szertartásokról is. A varázserő mindig is a mesevilág része volt, ám nagy a különbség az ártatlan, mesebeli varázslat és a babonás-mágikus cselekedetekre szóló hívogatás között. Ezért nem lehet halloweent egyszerűen pótfarsangnak felfogni. Az ártalmatlannak tűnő ünneplés veszélyes lehet: egy asztrológus meghívásának elfogadása azzal végződhet, hogy az illető egy mágus rabságába kerül. A megoldás: erősítenünk kell a fiatalok kritikai érzékét, és segítenünk kell őket, hogy ne fogadjanak el gyanútlanul semmiféle, látszólag az ünnephez kapcsolódó, megtévesztő üzenetet.

(http://www.magyarkurir.hu/hirek/halloween-nem-artatlan-potfarsang-tiltakozasok-vilagszerte –
letöltve: 2012. október 21.)

Őri István:
Halloween-re

Tök, tök, sárga tök,
Halloween-re mit főztök?
Kígyót, békát, csontvázakat,
Mindenféle bogarakat.
Tök, tök, kicsi tök,
Ugye hozzánk eljöttök?
Elmegyünk, elmegyünk,
Ajtódon becsengetünk.
Megtréfálunk, cukrot kérünk,
Aztán gyorsan odébb lépünk.
Tök, tök, csúnya tök,
Jobb lesz, hogyha nem jöttök!
Cukrot, csokit mi is várunk,
Házról-házra körbejárunk.

 

(http://mek.oszk.hu/02200/02244/02244.htm#30)
Pásztorné Antal Magdolna
Halloween party

Sárga töknek fénylő szeme,
Nyitva ajtónk, hát gyere be!
Borzongás és kis fájdalom,
Futkosson hideg hátadon!
Bemennék én, ha nem félnék,
Cukrot, csokit nem is kérnék.
Barátkoznék szellemekkel,
Mindenféle egerekkel!
Gyere csak be, gyere bátran,
Itt vagyunk az iskolában,
Nem fogsz félni, megígérem!
Légy hát te is a vendégem!

https://sites.google.com/site/
okitoversek/hattoween

 

Az Őri István és Pásztorné Antal Magdolna verséből készült új variáns szerző nélkül:

Vidáman száll már az ének,
Kacagva jár sok táncos láb,
Jönnek ifjak, jönnek vének,
Halloweennak áll most a bál.
Tök, tök, sárga tök
Halloween-re mit főztök?
Kígyót, békát, csontvázakat,
Mindenféle bogarakat.
Tök, tök, kicsi tök,
Ugye hozzánk eljöttök?
Elmegyünk, elmegyünk,
Ajtódon becsengetünk.
Megtréfálunk, cukrot kérünk,
Aztán gyorsan odébb lépünk.
Sárga töknek fénylő szeme,
Nyitva ajtónk, hát gyere be!
Borzongás és kis fájdalom,
Futkosson hideg hátadon!
Bemennék én, ha nem félnék,
Cukrot, csokit nem is kérnék.
Barátkoznék szellemekkel,
Mindenféle egerekkel!
Gyere csak be, gyere bátran,
Itt vagyunk az iskolában,
Nem fogsz félni, megígérem!
Légy hát te is a vendégem!

(http://punkuhu2.blogspot.sk/
2013_10_01_archive.html)

Halloween éjszakája
Egy éjszaka
mikor minden lehetséges,
ez nem vicces,
nem nevetséges,
az utcákon kóbor lelkek lesnek
a boldog gyermekekből áldozatok lesznek,
a világot szellemek járják
az embert a sarkon túl várják,
az erdőben farkasember vonyít
életet sirat
melyet átok szorít,
vámpír bújik házak árnyékában
semmi jó nincs szándékában,
szemfogai nyakadba vájnak
s az utca sarkán csak
egy száraz hullát találnak,
rubinvörös véred
beszínezi ajkát
jelezvén
komor hatalmát,
messziről a szél
egy lány sikolyát hozza,
az éjszaka szörnyeit
csak ez a hang vonzza.

A temető éledezni kezd
csak te lehetsz
ki rajta veszt,
öntudatra ébred mind ki holt
sírból kel ki, Múlt, mi volt,
a tükörből más arca néz
elfordulni túl nehéz,
ez nem álom, ez valóság
már elhagyott a bátorság,
démonokat visz a szél
a Gonoszé ez az éj.

Segítséget ne is várj
inkább este ne járkálj,
csukj be ajtót, ablakot
szíved félelemtől zaklatott,
bújj be az ágyba,
húzz magadra takarót!
Ez a Gonosz Álma!
Vegyél be egy altatót!

Boldog Halloweent!

http://www.amatormuveszek.hu/modules.php?
name=News&file=article&sid=25122
(letöltve: 2013. október 30.)

Ander Patrícia
Halloween

Kifaragott tökök az ablakban,
rémes lények a faluban.
Furcsa ünnep e nap,
félek, hogy valami el-e kap.
Ördögszarvval szalad a kislány,
utána repül a boszorkány.
Utcán állva nézem ezt én,
ez félelmetes, ez biztos tény.
Szellem mögött nincs árnyék,
inkább hazavágynék.
Jön egy ember felém,
megfagy bennem a vér.
Látom, farkasember az már,
ne állj ott, fuss már!
Futok, lábam a földet nem éri,
csak azt lesem, hogy nyomom valaki utoléri.
Sarkomba liheg egy zombi,
futok a legmagasabb dombig.
Látom az egész falut,
tele lényekkel, ki kopogtatja a kaput.
Piroska pirosban,
tündér világításban,
és nem is félek annyira.
…mégis egy kicsit szívremegtető,
de van, ami kecsegtető.
Mindenki valamilyen jelmezben van,
mégis csak HALLOWEEN napja van

Újra itt a Halloween, halihó
és örül a kiscsalád mert megint
lehet majd kifaragni bazi jó
utcára néző, ijesz-tö-köket
s rémisztgetni a ház előtt álló
mélán bámuló naiv ökröket
.
akik az utcákon bámészkodnak
sorban állva finom kis cukrokért
miközben szüntelen álmélkodnak
hogy ünnepel ma este sok ember
van aki nem derűs, de hiába
ilyen ez a hideglelt október
.
harmincegy. Anyu ebédhez terít
– a konyhában – hugi jelmezt próbál
a Hell partyra ihletet merít
hogy majd ő se lógjon ki a sorból
azt tervezi ő lesz egy salemi
boszorkányszellem a lovagkorból.

 

Öcsike éppen álarcot farag
de csak magának mert úgy döntött hogy
nem megy sehova ma itthon marad
– mondja – Szeretne nyugodt Halloweent
inkább bekapcsolja a tévét és
bámulja az Orf-on a Hello Wien!-t
.
Én meg azt hiszem vedelek egy sört
de nem viszek sok pénzt mert a Karcsi
ígérte hogy úgyis fizet egy kört
– a sarkiban – fellép a Kerozin
is ma este, gyerekek hú de jó
party lesz nekem is a Halloween!

(http://www.brutyobalazs.com/2012/10/
halloween29.html)

Halloween és kereszténység
Manapság is sokan a keresztények közül is harsogva ünneplik a halloweent. Igyekeznek is elkészíteni a töklámpást, melynek aztán nagy vigadalommal örvendeznek. Ez, a pogányság szimbóluma, sajnos sok keresztény ember életében zavart okoz. Nem képesek külön választani azt, ami keresztényi attól, ami szöges ellentétben áll vele. Amikor pedig felhívja az egyház az ilyen emberek figyelmét arra, hogy a halloween-partyk és a hozzá kapcsolódó mindenféle praktikák, mégsem tartoznak egy keresztény ember életéhez, akkor az első döbbenet után azonnal elhárítják a felelősséget azzal, hogy ez csupán ártatlan játék..
Hogy mennyire nem az, érdemes megismerni ennek eredetét, és tartalmi jelentőségét. Talán egy rövid összefoglaló gondolkodásra készteti azokat a magát kereszténynek valló embereket, akik úgy vélik, hogy nincs ebben semmi kivetnivaló.
Mi is pontosan Halloween ünnepe?
Ősi kelta ünnep, az Írországban és Skóciában élő törzsek ezen a napon ünnepelték az újévet – a Samhain-t, vagyis “a nyár végét” és ilyenkor egyszerre hódoltak a Napisten és a holtak Ura előtt.
Hitük szerint ugyanis ezen a napon tért vissza a földre azoknak a bűnösöknek a lelke, akik az elmúlt esztendőkben haltak meg, és azóta állatok testében “léteztek”. Megfelelő áldozatok bemutatásával ezen a napon engesztelést lehetett szerezni az elhunytaknak, hogy ezáltal átkelhessenek a mennyországba. Kétségtelenül a legismertebb jelképe Halloween-nek a faragott töklámpás.

Mióta ünnep a Halloween?
A legtöbb országban ismerik a Halloween ünnepét. Éjjel rémisztő jelmezekbe bújnak, kísértet történeteket mesélnek, mulatnak és természetesen töklámpásokat faragnak.
Egy máig fennmaradt hiedelem szerint október utolsó napján az eltávozott lelkek ilyenkor útra kelnek, addig barangolnak, amíg meg nem találják egykori lakhelyüket, és ezen az éjszakán megpróbálnak visszatérni a világba. Már a kelták is védekeztek a biztonságukat veszélyeztető esemény ellen: házaikban eloltották a tüzet, hogy a hideg és barátságtalan tűzhely ne vonzza a hazalátogató szellemeket, és a tökéletes megtévesztés érdekében szellemnek öltözve parádéztak az utcákon, hogy a Gonoszt a végsőkig megzavarják, hogy aztán könnyebben elűzhessék.
A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol az ártó szellemeket, és űzték el a hideget.
Halloween szimbóluma, hosszú évszázadok óta a kivájt töklámpás, az ún. Jack-lámpa, amely eredetileg kettős célt szolgált: egyrészt távol tartotta a gonosz szellemeket, másrészt pedig így világítottak a halottak szellemeinek, hogy azok hazatalálhassanak.
Napjainkra már itthon is egyre inkább divatos lett a Mindenszenteket megelőző nap bulizós, játékos hangulata. Bevett szokás lett a halloween-party, melynek eredete, amint láthatjuk nem keresztényi. Ez azonban nem gátolja meg a mulatni vágyó keresztényeket abban, hogy a pogány tartalommal megtöltött vigadalmon részt vegyen. Sokan engedik, hogy gyermekeik előszeretettel kapjanak az alkalmon, hogy boszorkányos és ijesztő ruhákat öltsenek, kivájt tökökből lámpásokat készítsenek. Arra mit sem gondolva, hogy az általánosságban bevett szokás szerint, a szeretteinkért való gyertyagyújtás november elsején meghitt és családi esemény, nem fér össze a halloweeni tobzódásokkal, mert itt az emlékezés és a lélek halhatatlanságába vetett hit fontosabb a zajos őrjöngésnél. Ne engedjük, hogy a külföldről átvett és a kereszténységhez semmilyen formában nem kapcsolódó szokások megváltoztassák hagyományainkat!
Az – edenkert.hu – nyomán
(http://hodigitria.wordpress.com/2009/10/29/halloween-es-keresztenyseg/
letöltve 2012. október 20.)

Halloween, a rejtelmek éjszakája

Halloween eredete az egykori kelta ünnep, a Samhain időszakáig vezethető vissza. A kelták az újesztendőt november elsején ünnepelték. Ez a nap jelentette számukra a nyár végét és egyben a téli, sötét, fényben szegény időszak kezdetét, ebből adódóan az évnek ezt az időszakát a halálhoz és az elmúláshoz társították. A kelták hite szerint az újév előtti éjszaka az élők és a holtak világa közötti határ elmosódik. Október 31-én Sahamin éjszakáját ünnepelték, mivel úgy tartották, hogy azon az éjszakán a holtak visszatérnek a földre és meglátogatják élő szeretteiket.
A kelták hittek abban, hogy az Október 31-ikei éjszaka a legalkalmasabb a jövendőmondásra és a jóslásra. Egy olyan népnek, aki létezését szinte teljességben a természettől tette függővé, ezek a próféciák értékes információkkal szolgáltak a hosszú téli időszakban. Ekkor a druidák hatalmas szabadtéri tüzeket gyújtottak és ételáldozatot mutattak be isteneiknek. A szertartás ideje alatt az emberek állatjelmezt viseltek és egymás jövőjét igyekeztek megjósolni. Krisztus után 43-ban a rómaiak által meghódított kelta területeken, az ott élők fokozatosan romanizálódtak és ősi hagyományaik római hatásokkal bővültek, illetve háttérbe szorultak. A kereszténység elterjedését követően a VII. században IV. Bonifác pápa november elsejét „Mindenszentek napjának” nyilvánította ( All Saints day – Mindenszentek napja) egy olyan nappá, amit a mártírok és a szentek előtti tisztelet lerovására szenteltek.
A pápa szándéka tulajdonképpen az volt, hogy a pogány kelta szokásokat, egy vallásos ünneppel helyettesítse. Ezt az ünnepet még All Hallows-nak (hallow=szent) is nevezték, ami az idők folyamán Halloweenná alakult. Az ünnep azonban megőrizte a kelta hagyományban, a Samhainban fellelhető rituálékat és szertartásos elemeket, mint a jelmezbe öltözés, a mulatozást vagy a szabadtéri tűzgyújtás.
Az Amerikából átvett „modern ünnep” mely szerint Halloween éjszakáján az emberek házról-házra mennek és énekelnek szintén kelta hagyományból ered. Akkoriban a szegény emberek „házaltak”, a tehetősebbek pedig süteményekkel (amit a “lélek süteményének” neveztek) ajándékozták meg őket, azzal a kéréssel, hogy cserébe imádkozzanak elhunyt családtagjaikért. Ezt a szokást az egyház is támogatta abban a reményben, hogy a még pogány kelta hagyomány (mely szerint ételáldozatot mutattak be isteneiknek) vallásos ünneppé alakul. Ez a szokás idővel valóban átalakult, hiszen napjainkban leginkább a gyerekek kántálnak, cserébe pedig édességet, süteményt vagy pénzt kapnak. A hagyomány, hogy ezen az éjszakán jelmezt viselünk, mind kelta mind pedig európai gyökerekből ered.
Néhány száz évvel ezelőtt a téli hónapok félelmetes és bizonytalanságot keltő időszaknak számítottak. Az élelmiszertartalékokból gyorsan kifogytak és a rövidebb nappalok félelmet keltettek azokban, akik rettegtek a sötétségtől. Halloweenkor, amikor a holtak lelke visszatér a földre, féltek elhagyni otthonaikat, mivel úgy hitték, hogy útközben találkozhatnak néhány fantommal. Hogy a fantomok ne ismerjék fel az élőket, az emberek maszkokat és jelmezeket viseltek annak érdekében, hogy azokat megtévesszék. Hogy az eltávozott lelkeket távol tartsák a háztól, Haloween éjszakáján a ház bejáratni ajtajánál mintegy kiengesztelésképpen élelmiszerkosarat hagytak.

Halloween mindenszentek előestéje
A legenda úgy tartja, hogy Jack egy olyan bűnös ember volt, akinek az ördög megígérte, hogy a pokolban fog kikötni. Halálát követően, számtalan rossz cselekedete miatt nem került a mennyországba, a két világ közzé rekedt, ezért az ördög büntetésképpen egy égő szenet adott neki, melyet egy tökbe téve, így kell éjszakáról-éjszakára a földön kísértenie. Az ünnep horrorisztikus és félelmet keltő mivolta onnan ered, hogy aki abban az évben hunyt el visszatér a földre, hogy egy élő testét birtokba vegye. Ennek köszönhető, hogy Halloweenhez mágiát, boszorkányságot, vámpírokat, kísérteteket és egyéb misztikus lényeket társítunk. Ebben az időszakban, az eltávozott lelkek felvehetik a kapcsolatot az élőkkel, a mágia ilyenkor a leghatásosabb.
http://kovacsneagi.qwqw.hu/?modul=oldal&tartalom=1157046

A Nyelv és Tudomány ismeretterjesztő oldalról Péli Péter 2010. október 31-én közzétett összefoglalása:

Halloween: az ünnep és a szó eredete
Az utóbbi években hazánkban is elterjedt az angolszász halloween ünnep, de a jelenlegi angol névben már csak nehezen lelhető fel az eredeti jelentés.
A halloween a mindenszentek előtti éjszaka ünnepe, és egy részről kulturálisan az őszre eső kelta újév (Samhain, magyarul nagyjából „nyár vége”) ünnepére vezethető vissza. Az akkori hit szerint ezen az éjszakán keltek át a halottak birodalmába az előző évben elhunytak lelkei, és az ő kiengesztelésük lehetett a cél. Az ünnep jelenlegi angol megnevezéséből még az angolul jól tudók sem igazán sejthetik, hogy a mindenszentekkel kapcsolatos ünnepről van szó, pedig a halloween szó etimológiája jól ismert és könnyen elmagyarázható.
A nyugati germán óangol nyelvet, a mai angol ősét, az 5. és a 12. század között beszélték Angliában és Dél-Skóciában. Az óangolban a hāl szó ’egész’-et, ’teljes’-et jelentett, hasonlóan a mai whole kifejezéshez, de a health ’egészség’ szó is erre vezethető vissza. Ebből képezték a ’szent’ jelentésű hālig melléknevet, és ennek a főnévi megfelelője a hallow ’szent, szent ember’. (Ezt ma inkább igeként használják ’megszentelni’, ’szentté tenni’ értelemben.) Innen már csak egy apró lépés a felismerhető All-Hallows-Even, ahol az utolsó szó az evening (’este’) régies változata, tehát az egész kifejezés a mindenszentek előtti éjszakát jelölte. Ez így leírva 1556-ból maradt fenn először, és ennek terjedt el később a skót változata, a Hallowe’en (a korai írásmódban az aposztróf a v kiesését jelezte, ma már ezt nem írják).
A kereszténység korai időszakában praktikus hozzáállásból a hittérítők igyekeztek a már létező pogány ünnepekhez igazítani a keresztény ünnepeket is. Így lett 609-ben május 13. a mártírok ünnepe a római birodalom szintén halottak előtt tisztelgő Lemuralia ünnepéből. Az eredeti római hagyomány elhalványulásával ezt tette át III. György pápa (731–741) november 1-re, ami a cikk elején említett hasonló tematikájú kelta Samhain ünnepléssel esett egybe.
A kontinentális kelta nyelvek a 7. századra szinte teljesen kihaltak – a bretonok és a breton nyelv angliai származásúak – és velük együtt a halottak és szellemek ördögűzéses rítusa is elveszítette fontosságát kontinentális Európában. A szigeti kelta nyelvek és kultúra hatása alatt a halloween egy speciálisan angolszász ünnep maradt a legutóbbi időkig, csak a televíziózás korában lett belőle egy egyre általánosabban elterjedt, és már sokkal inkább világi, mint vallásos ünnep.
(http://www.nyest.hu/hirek/halloween-az-unnep-es-a-szo-eredete?comments
(Letöltve: 2012.december 8.)

A számtalan, a Halloween eredetével kapcsolatos leírás másik verziója:

Halloween az egyik legrégibb ünnep, eredete évszázadokra vezethető vissza. Mai formája az évszázadok során több kultúra: a római Pomona-nap, a kelta Samhain fesztivál és a keresztény mindenszentek napja hagyományainak keveredésével alakult ki.
Évszázadokkal ezelőtt a mai Nagy-Britannia és észak-Franciaország területén éltek a kelták. A kelták a természetet magasztalták, és sok istent imádtak, de a napisten volt a legfontosabb, aki a munkát és pihenést jelképezte, tette gyönyörűvé a földet és növesztette a termést.
A kelta újévet november 1-én ünnepelték egy nagy fesztivállal, mely a nap-szezon végét, a sötétség és hideg kezdetét jelezte. A kelta hagyomány szerint a napisten Samhain, a halál és sötétség istenének fogságába került ilyenkor.
Az újév előestéjén, október 31-én, a hiedelem úgy tartotta, Samhain összehívta a halottakat. A halottak különböző formában jelentek meg; a rossz lelkek, állatok figuráit öltötték fel, főként macskáét.
Október 31-én, miután a termést betakarították és a hosszú, hideg télre elraktározták, megkezdődött az ünnepség. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény és állat áldozatokat mutattak be, és tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Amikor eljött a reggel, a papok minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak. Ezek a tüzek tartják melegen az otthonokat és űzik ki a gonosz szellemeket.
November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült kosztümökbe öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos fesztivált tartottak. Ez a fesztivál volt az első Halloween.
Az első században a rómaiak elfoglalták Angliát. Sok hagyományt hoztak magukkal, melyek egyike a Pomona-nap volt, ami a gyümölcsök és kertek istennőjének ünnepe, és november 1 körül tartották. A következő évszázadok folyamán a kelta Samhai fesztivál és a római Pomona-nap hagyományainak keveredésével jött létre az első őszi ünnep.
A következő behatás a kereszténység terjedésével érkezett. 835-ben a római katolikus egyház november 1-ét mindenszentek ünnepének nevezte ki. Később az egyház november 2-át is szent nappá, a halottak napjává nyilvánította. Tűzgyújtással, felvonulással ünnepelték, az emberek beöltöztek szenteknek, angyaloknak és ördögöknek. A kereszténység terjedése azonban nem feledtette a régi hagyományokat sem, folytatták a Samhain és Pomona napok ünneplését is, így az évek során mindezen szokások összevegyültek.
Hogyan ünnepelnek Magyarországon…
A mindenszentek és halottak napja (november elseje és másodika) a halottakra való emlékezés ünnepe. Az ünnep előestéjén a szentbeszéd közben megkondulnak a harangok, a hozzátartozók a kegyelet virágait tűzik az elhunytak sírjára. Másnap, halottak napján van az ünnepélyes szentmise. Mindenszentek napján a holtak lelki üdvéért gyertyát gyújtanak a sírokon
A néphagyományban mindkét napot számos hiedelem övezi. A néphit szerint ilyenkor hazalátogatnak a halottak, ezért régen a számukra is megterítettek. Kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. Egyes vidékeken a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belőle, a maradékot pedig a koldusoknak adták. Szeged környékén “mindönszentek kalácsa”, “kóduskalács” néven üres kalácsot ajándékoztak a szegényeknek.
Sokfelé úgy tartották, hogy a mindenszentek és halottak napja közti éjszakán a holtak miséznek a templomban és amíg a harang szól hazalátogatnak szétnézni. Ezért minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy az elhunytak eligazodjanak a házban. Erre a hétre munkatilalom is vonatkozott. Nem volt szabad mosni, vasalni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére. E hiedelmek ma már kiveszőben vannak, de mindkét nap, városon és falun egyaránt a halottakra való emlékezés ünnepe.
(http://parameter.elosoft.com/halloween.htm
letöltve 2013. október 31.)
Halloween

– Halloween , halloween!!
– Andris! Hagyd már ezt abba! – szólt Anna kisöccsének.
– De hát ma éjjel megyünk a temetőbe! Majd jönnek a zombik, a vámpírok! Szerinted kapok autógrammot a kaszástól?
– Andris! Mi lenne ha nem beszélnél folyamatosan hülyeségeket? Nagyon jól tudod, hogy vámpírok nem léteznek, zombik pedig pláne nem.
– Fogjátok már be, filmet nézek! – kiáltott át a nappaliból Anna és Andris bátyja, Zsolt. Hát igen. Így telik általában a Kiss család napja. A 3 gyerek otthon veszekedik, a szülők pedig dolgoznak. Ma mindenki fel van dobva a családban, mert ma van helloween.
Úgy tervezték, hogy éjjel fognak kimenni a temetőbe, mert úgy sokkal izgalmasabb az egész. A temető a falu végén van, és egy kis ösvény vezet oda, ahol csak 1–2 pislákoló lámpa ég.
Este 8 órakor haza értek a szülők.
– Sziasztok! Na gyerekek? Készen álltok a szellemekkel való találkozásra?
– Igen!!! – szólt a 3-as kórus vissza apjának.
– Hát akkor indulhatunk is! – majd az egész család elindult a temetőbe. Ők a falu másik végén laktak, így hosszú ideig tartott az út. Főleg, hogy félúton benéztek a nagymamihoz, és ott is vacsoráztak. Fél 10 lett, mire a temetői ösvény elejére értek.
– Anyu, én f-f-f-félek! – mondta Anna, s anyukája kezébe kapaszkodott.
– Úgy mégis mitől??? – kérdezte anyuka kedvesen.
– Például a-attól! – és egy bokor felé mutatott, ahol egy fehér árny lebegett egy pillanatig.
– Láttad?! – kiáltott fel Zsolti. – Ott tényleg volt valami! – A fiú apja mellé araszolt. A kis Andris az egészből semmit sem vett észre, de azért ő is megfogta anyja kezét.
– János… – szólt Marika, a gyerekek anyja.
– Mondjad drágám.
– Ott tényleg volt valami… – mormogta olyan halkan, hogy a gyerekek ne hallják, csak ők ketten.
– Tudom… Próbálj meg, nem mutatni félelmet, ne ijedjenek meg nagyon a gyerekek…- ebben a pillanatban, Anna nekiment egy bokor szélének, ahonnan tömérdek nagy fekete denevér szállt el.
– Ááááááá!!!! – sikított Anna, és a haját tépkedte. Belerepült egy denevér!
– Áááááá!! – sikított vele együtt Marika is. Már ketten tépték a lány haját, mire sikerült kiszedni a denevért.
– Nagyon félek! – kiáltott fel Andris.
– Nem kell semmitől sem félni. – Nyugtatta a kicsivel együtt, magát is Marika. Majd elszlalomozott köztük egy fehér árny.
– Mi ez? Szellem? – kérdezte rémülten szüleit Anna.
– Valószínűleg az…– mondta Zsolt. – DE mióta léteznek szellemek? Anyu, Apu! Én is kezdek félni! MI van ha ez az izé gonosz és megöl minket? Forduljunk már vissza!!!
– Nyugodjon meg mindenki. Biztosan káprázott a szemünk. – mondta a gyerekek apja. Egy nagy kiszáradt fáról 3 bagoly szállt el hangosan huhogva.
– Uhh – nyögött fel Marika. – Ki nem állhatom a baglyok hangját… Hál’ istennek mindjárt ott vagyunk a temetőben… Ott már világítani fognak a mécsesek. – lassan odaértek. Már kezdtek megkönnyebbülni, mikor meglátták a temető világítását. Ekkor egy fekete macska futott el előttük, és ahonnan futott, elaludtak sorban a mécsesek, és korom sötét lett a temetőben.
– Menjünk haza! – mondta Anna.
– Már itt vagyunk. Nem fogunk visszafordulni! – Ismét elsuhant mellettük a szellem, s ment 2 kört körülöttük, majd eltűnt a sírok melletti fák között. Andris sírva fakadt. Zokogása törte meg a rémisztő csendet.
– Hát akkor… Keressük meg a dédszüleitek sírját.
Elindultak. Nagy balszerencséjükre a sír a temető végében volt, és ez a temető nem volt kicsi. A szellem ismét elhaladt mellettük. Olyan volt, mintha ő is a család tagja lenne, de egy esztelen kiskölyök volna, aki sokkal gyorsabb mint a többiek és előre futkosna. A nagy kereszt előtt megállt, s bevárta a többieket. A fehér árnyból nem lehetett kivenni, hogy gyerek vagy felnőtt. De nagyon ijesztő volt. Az egész család rettegett, de azért rendületlenül haladtak a sírok között. Lassacskán elértek a temető végébe, ahhoz a sírhoz, amit kerestek. Lerakták a 2 nagy mécsest és meggyújtották. A szellem, elszállt mellettük. Anna utána nézett, majd így szólt:
– Nézzétek! Ott van még egy sír…! De fel van nyitva…– mondta remegő hangon. S tényleg, ott, egy száraz fa alatt, a temető legeslegvégében, ott volt egy mohával borított sír, melynek a teteje fel volt nyitva. A szellem ezt a sír vette célba. Anna elindult felé.
– Ne menj oda!!! – kiáltott utána édesanyja , Marika.
– Nem fog bántani… Ha bántani akarna már megtette volna. – Ezen mindenki elgondolkodott. E közben a szellem beszállt a sírba. Anna már csak 2 méterre volt tőle. Amikor odaért, a sír teteje lecsapódott.
– Vastag József. A család utolsó gyermeke… 1806–1857… – olvasta fel a sírfeliratot Anna. –mindenki odafutott mellé. – Ő volt az utolsó ember a Vastag családból… Az ő sírján egy mécses sincs… 153 halloween-en keresztül nem kapott egy gyertyát sem a sírjára…– majd a lány fogott egy kisebb mécsest, és rárakta a sírra, és elkezdte a meggyújtását. A fiúk elkezdték gyertyákkal körbe rakni, a szülők pedig lányuknak segítettek. Mikor meggyújtották a mécsest és a gyertyákat, az egész temető kifényesedett. Az összes kialudt mécses, gyertya most meggyulladt.
S a család tagjainak átfagyott testét melegség járta át.
– Ezt senki sem fogja elhinni a suliban! – mondta Anna.
– Nem baj… Itt a bizonyíték. Csak el kell jönni ide, a temető legvégébe, és megnézni ezt a sírt. – Ezt a napot senki sem fogja elfelejteni a családból, az biztos!
Török Luca
http://www.triller.eoldal.hu/cikkek/tortenetek/halloween.html
(letöltve 2012. december 10.)

„Terénny“ výskum na internete – metódy a možnosti
Príklad Halloween
(Zhrnutie)

Autorka na príklade u nás, ako aj v iných postkomunistických krajinách po roku 1989 rozšíreného nového kalendárneho sviatku Halloween (31. október), prezentuje, aké široké perspektívy otvára a umožňuje internet v komplexom skúmaní (aj) folklórnych javov. Uvádza viac príkladov paralelných javov z rôznych maďarských webových stránok, súvisiacich s týmto novým kalendárnym zvykom. Medzi inými môžeme nájsť aj rôzne klasické žánre slovesného folklóru (napríklad: verše, riekanky, vtipy, hádanky, povery, atď., ale aj nové, ktoré sa objavili vďaka internetu, ako sú napríklad mémy. Nájdu sa tiež rôzne a početné variácie legendy o pôvode Hallowenu, predovšetkým súvisiace s postavou Jack O’ Lantern (Jack s lampášikom). Prostredníctvom internetu môžeme získať prehľad aj o tom, kde všade a akým spôsobom sa oslavuje Halloween. „Informátori“ rôzneho veku, najmä deti, často podrobne opisujú tieto oslavy. Medzi inými aj značný počet fotografií a videí prispejú ku komplexnému obrazu tohto sviatku. Bádatelia už v súčasnosti nemôžu obísť tento dôležitý prameň
Autorka v prílohe uvádza niekoľko príkladov slovesného folklóru v maďarskom jazyku.

„Feldforschung” im Internet – Methoden und Möglichkeiten
Das Beispiel Halloween
(Zusammenfassung)

Die Studie untersucht die möglichen Ergebnisse der “Feldforschung” im Internet – als zentrales Beispiel wird dabei Halloween (31. Oktober) herangezogen – ein Fest, das sich hierzulande erst nach dem Systemwechsel 1989 verbreitet hat und seitdem von der konservativen Schicht der Gesellschaft sowie seitens der Kirche stark kritisiert wurde und bis heute heftige Debatten erregt.
Die Autorin konstatiert, dass durch das Kommunikationsmedium Internet ein Kalenderfest heute auf komplexe Art und Weise erforschbar ist, man kann die künftige Diffusion und Variation dieses Brauches beobachten – auf der anderen Seite ermöglicht es den Diskurs um die Wirkung neuer medialer Phänomene, wie z. B. jenes der Internet-Kommunikation. Dank der Forschung mit Internet haben wir unter anderem ein Bild der gesellschaftlichen Akzeptanz/Ablehnung von Halloween erhalten. Die Autorin hat die ungarische Internetseiten untersucht, um diese mit ihren Beobachtungen im “Feld” konfrontieren zu können. Ihrer Schlussfolgerung nach kann man bei Akzeptanz bzw. Ablehnung von Halloween eine direkte Korrelation beobachten: allgemeine Religiosität des Landes bzw. Nähe von Staat und Kirche laufen parallel zur Einstellung zu diesem Fest. Ferner gibt es Zusammenhänge zwi­schen der Akzeptanz von Halloween und dem Grad von Nationalismus und Rückkehr zu den Traditionen. Die Vertreter der einzelnen Religionen (darunter z. B. auch die Buddhisten!) lehnen Halloween ab, da sie dieses Fest für schädlich halten. Diese Meinung teilen auch rechtsorientierte, vor allem aber rechtsextreme Internetnutzer – im Kreise der letztgenannten Gruppe steht die halloweenfeindliche Haltung fast immer mit dem Antiamerikanismus im Zusammenhang, da fälschlicherweise oft angenommen wird, dass dieses Kalenderfest in den Vereinigten Staaten entstanden sei und somit auf keine christlich-europäischen Wurzeln zurückblicken könne. Aufgrund der Popularisierung von Halloween hat dieses Fest eine starke Resonanz in verschiedenen Medien; es gibt zahlreicher Ursprungssagen, aber auch Witze, Rätsel, Sprüchlein, Wünsche, Gedichte usw. zu Halloween. Die anfänglich mit Nennung des Autors publizierten Gedichte von Laienpoeten machen sich teilweise selbständig und schütteln den Namen des Schöpfers ab (Folklorisierung) – auch Verbreitung in fragmentierter Form ist möglich. Auf den Webseiten findet man außerdem zahlreiche – vor allem aus dem Englischen ins Ungarischen übersetzte Sprüchlein und Gedichte. Die umfassende Erforschung von Halloween im Internet in einem einzigen Aufsatz wäre ein unmögliches Unterfangen – trotzdem seien hier noch u. a. die verschiedenen Speise- und Getränkerezepte, die Grußkarten, aber auch die Erscheinungsformen von Halloween in den Bildungseinrichtungen usw. erwähnt. Es lässt sich konstatieren, dass heute weder die Folkloristen, noch die Forscher anderer Fachgebiete der Ethnologie das Medium des Internets außer Acht lassen dürfen – ein umfassendes, komplexes Gesamtbild über ein bestimmtes Phänomen sowie dessen Variationen lässt sich nämlich nur mithilfe des World Wide Web skizzieren.

(Übersetzt von Máté Csanda)