kedd, június 22, 2021

Az Ipolyságon 1992-től működő Honti Múzeum és Galéria Baráti Köre (HMGBK) fő céljának a történelmi Hont vármegye, különösen az Alsó-Ipoly mente néprajzi és helytörténeti értékeinek felkutatását, dokumentálását, megismertetését, népszerűsítését tekinti. Tevékeny-ségét igyekszik az Ipoly mindkét partjára kiterjeszteni, így is mérsékelve a hajdani homogén tájegységet kettészelő trianoni határnak az itt élők identitástudatára kifejtett negatív következményeit. A folyó valószínűleg a kvádoktól nyerte nevét, amelynek mai alakja a német Eipel (Alma) szóból alakult ki, s a naptárban augusztus 13-án feltüntetett görög eredetű, Ipolyra magyarosított Hippolit (jelentése: lovakat eloldozó) személynévvel nincs kapcsolatban. Danis Ferenc, a HMGBK akkori elnöke 2003-ban mégis összekapcsolta a látszólag nem összeillő részeket, s mintegy megszemélyesítve a szeszélyesen kanyargó folyót, önkormányzati támogatással és a Pongrácz Lajos Társaság társszervezésével névnapi összejövetelt rendezett a városi strandon, a Sóderoson. A rendezvény egyúttal alkalmat biztosított az egymástól hosszú időn át elválasztott part menti települések, főként az Ipoly előtagot nevükben is viselők kapcsolatteremtésére.
A hangsúly kezdetben a községek bemutatkozására helyeződött. Az Ipoly virággal való köszöntése után a rövid kultúrműsorral színesített baráti találkozó piknik jelleggel bírt. A legelső Ipoly-napon a Váci Múzeum Egyesület, a Szécsényi Múzeum Baráti Köre és a Balassagyarmati Honismereti Kör tagjai ünnepeltek együtt a hazaiakkal, előadóként a palóc tájszótár összeállítóját, a bernecei születésű Tóth Imrét köszönthették. A második Ipoly-nap programja a Sigillum Oppidi Saag alapítványnak köszönhetően lényegesen kibővült. Míg a HMGBK által szervezett folklórműsor a Városi Parkban folyt le, a Menora Saag Centrum Artisban kiállítás-megnyitóra, szoboravatásra és az Átrium Európa udvar felavatására került sor. A harmadik Ipoly-napon Ipolytarnóc vendégeskedett, bemutatva a települést és a község határában levő geopark értékeit. Az ünneplés már rendezvénysorozattá nőtte ki magát, a múzeumegyesület szinte családias légkörben folyó ünneplésével párhuzamosan koncert, tárlatnyitó, jeles személyiségek részvételével folyó, társadalmi problémákat megvitató kerekasztal-beszélgetés várta az érdeklődőket. Ez az ünneplési forma még három Ipoly-napon valósult meg, aztán lényegében „bokrosodott” a kulturális esemény: az alapítvány Ipoly napok címszó alatt a nyár elejére helyezte rendezvényeit, az augusztusi Ipoly-napot pedig továbbra is a HMGBK szervezte. A 2009-es névnapra az Ipoly Vadásztársaság gulyásfőző versenyt hirdetett, bemutatkozó vendégközségként pedig Ipolybalog érkezett. A balogi hagyományőrzők színvonalas műsora mellett volt egy másik attrakciója is ennek az Ipoly-napnak: az ipolysági városi rendőrség díszkísérete mellett az ipolysági római katolikus templomba érkezett Ipolybalogról a magyar Szentkorona hiteles másolata. A hetedik Ipoly-nap egyúttal az ünneplési forma megújulását is hozta. A szobi Börzsöny Múzeum Baráti Köre szintén a társszervezők sorába lépett, és első ízben került sor értékfeltáró konferencia szervezésére. Az indító témakört az Alsó-Ipoly mente középkori hajós- és halászmúltját bemutató előadássorozat adta (Folyami régészet a Dunán, Középkori emlékek a Helemba-szigeten; Szob, Helemba, Letkés hajós és halász múltja a középkori oklevelek tükrében; Rönkhajók a Kárpát-medencében és az ipolyi lelet jelentősége). Azóta a folyó virággal való köszöntése mellett az Ipoly-nap programjának gerincét a helytörténeti-néprajzi jelenségeket bemutató konferenciák alkotják. A kilencedik összejövetelen Koczó József Az Ipolyság környéki középkori vámhelyekről, Koczuba József A Börzsöny gombáiról, Hála József A vizekhez és forrásokhoz tartozó hiedelmek és népszokásokról adott elő. A tizedik Ipoly-napi konferenciát a népművészetnek szentelték. Tóth Edit zenetanár Az Alsó-Ipoly menti népdalok magyarországi archívumokban című, hangzóanyaggal és énekkel illusztrált előadására szinte rímelt Gyenes Tamás A palóc pásztorfurulya története című, énekkel és furulyaszóval kísért bemutatója. A Honti Múzeum gyűjteményében levő templomi textíliákról Bendík Márta beszélt, Végh József pedig Szondi György és Drégely vára emlékezete címen tartotta új könyvének bemutatóját. Kiss László orvos történész Lübeck János, Hont vármegye főorvosa érdemeit méltatta, majd Nyaralás és fürdőzés a Duna-kanyarban című, történelmi képeslapokkal illusztrált előadásával Mándli Gyula idézte fel a 20. század elejének hangulatát. Utolsó előadóként Istvánfi Balázs dudaszó mellett mutatta be Szikora Jánost, az utolsó palásti dudást. Bár kísérőprogramként az elkövetkező években is megmaradt a hagyományőrző csoportok (legtöbbször délutáni) fellépése, az értékfelmutató konferencia egyre nagyobb népszerűségnek örvendett. Az Ipoly mente helytörténetét, néprajzát kutató előadók is többször visszatértek. A XI. Ipoly-napon Koczó József Az Alsó-Ipoly mente hagyományos gazdálkodásáról és természeti viszonyairól című könyvét mutatta be, Hála József az Ipolyság környéki zarándokhelyekről, „csodatevő” forrásokról beszélt, Csukovits Anita Magyar népviseletek a Börzsöny Múzeumban című előadásában a paraszti ruházat alkotórészeit ismertette, Végh József pedig a nógrádi betyárhoz, Sisa Pistához kapcsolódó legendákat taglalta. Immár a Honti Múzeum gyűjteményének bemutatása is hagyománnyá vált, Bendíkné Szabó Márta előadásában ezúttal a játékok múzeumi gyűjtésének jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Az idén megrendezett XII. Ipoly-napot 2014. aug. 16-án ismét az ipolysági városháza színháztermében szervezett előadás-sorozat nyitotta meg. Az oszlopcsarnokban Antal Gábor grafikus kiállítása fogadta az érkezőket, „halas” témájával idézve az ünnepelt folyót. Az Ipoly mente kulturális értékeiről szóló konferenciát Hála József Tudósok, kutatók és gyűjtők – néhány fejezet a magyar néprajztudomány és muzeológia történetéből című könyvének bemutatója indította, majd Csukovits Anita tartott előadást a polgári ruházat elemeiről. Az ipolysági régió tájházainak problémakörével Bendíkné Szabó Márta foglalkozott, utána Holló Iván Az ipolysági zsidóság történetének rövid összefoglalója, a holokausztot túlélők későbbi sorsa, valamint a szlovákiai és magyarországi családfakutatás lehetőségei című előadásával és Ne sírj, Apa című családtörténeti kötetének bemutatásával folytatódott a délelőtt. A magyarországi Honismeret bemutatkozása után az elmaradhatatlan Ipoly-köszöntő következett, amikor a résztvevők a folyóhoz vonulva virágcsokrokat, koszorúkat dobtak a vízbe.
Az augusztusi Ipoly-nap a szervezési formák változása ellenére megőrizte eredeti célkitűzéseit: lehetővé tenni az Ipoly mentén élők számára, hogy újrateremtsék a politikai döntések következtében fellazult családi és baráti kapcsolatokat, fórumot biztosítani a regionális néprajzi-helytörténeti értékek bemutatásához.