szombat, június 12, 2021

(Összefoglalás)

A 13. századtól lehet adatolni a ruszinok fokozatos bevándorlását az orosz–lengyel–litván térségből a történeti Magyarországra, annak is első sorban északkeleti területeire.  A 17–18. századtól görög-katolikus, ún. magyarországi rutének nemzeti hovatartozása a 19. század óta folyamatos konfliktusokat vont maga után. Sokan a szlovák és a magyar nemzetbe tagozódtak be.  Mások oroszoknak, ukránoknak, illetve mint különálló, a negyedik keleti szláv nyelvi csoportot képező ruszinokként definiálták/definiálják magukat. Ez a “lelkekért” való küzdelem a mai napig tart. Vonatkozik ez a szlovákiai, a kárpátaljai, a magyarországi, a romániai, a vajdasági (Szerbia) és a nyugat-szerémségi (Horvátország) ruszinokra. Az orosz politika a ruszin problematikát, mint egy nemzetközi és az értelmiségiek által életben tartott diaszpóra kérdéskörét kezelte. A téma jelenleg az ukrán nyelvtörvény által kiváltott magyar–ukrán konfliktussal is összefonódik.