Gúta belterületének szakrális kisemlékei
evezetés Szakrális kisemlékeknek nevezzük azokat a szabadtéri objektumokat, kisépítményeket, amelyek vallási célzattal állíttattak és térségünkben elsősorban a katolikus valláshoz köthetőek (L. Juhász–Liszka 2006, 11). Egy másik megfogalmazás szerint szakrális kisemlékek... Bővebben
Folklór adatok egy negyedi katonakönyvben, a 19. század második feléből*
A katonakönyv a kéziratos füzetek egyik jellegzetes fajtája, a katonafolklór darabjainak írásban rögzített gyűjteménye. Bár voltak korábbi hagyományai, igazán a dualizmus korának lett jellegzetes terméke. A császári és királyi seregbe... Bővebben
Zenta környéki archaikus népi imádságok
Zenta (Senta) az egyik legrégebbi vajdasági város és község, jelenleg közigazgatásilag Szerbia észak-bánsági körzetéhez tartozik, noha valójában (földrajzilag) Közép-Bácska része. Zenta városa mellett a község közigazgatása alá még négy település... Bővebben
A jó pásztor Domonyban
Két szakrális kisemlék az evangélikus templomkertben Domony Galga menti kisfalu, a 19. században még jelentős szlovák nyelvű, evangélikus vallású lakossággal bírt. A presbiteri jegyzőkönyvek azonban nem tükrözik a település nyelvi... Bővebben
Kálváriák a Vajdaságban
A szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet több éves projektuma volt a vajdasági kálváriák feltérképezése. Ezekre a köztéri szakrális kisemlékekre még az 1980-as években figyeltünk fel, elsősorban a telecskai dombok lankáin, a... Bővebben
„Gyermekkori mulatságok”
A gyermekvilág egy köztünk élő kis társadalmi réteg, amelynek közösségi életét a játék törvényei szabályozzák. A játék mozgató ereje a felnőtt életre való készülődés a testi és szellemi adottságok folytonos... Bővebben