Sample Text

Tanulmányok

120 találat

2019

A dunai svábok németországi búcsújáró helyei

Előadásomban a magyarországi németek, azaz „dunai svábok” zarándoklatainak kérdéseivel foglalkozom. Kutatásaink különböző aspektusainak és témaköreinek a bemutatása során több, jelenleg is folyó projektumot szeretnék röviden tárgyalni. „Kutatásaink” alatt természetesen nem csak magamat, hanem a freiburgi Kelet-európai Németek Néprajzi Kutatóintézete[1] és más egyéb akadémiai kutatóhelyek munkatársainak a tevékenységét is értem. A tárgyalt témakör két fő részből áll. Az egyik egy speciális,…Olvasd tovább →

19 feb, 2021
2019

Német–magyar párhuzamok a templomos-mondában

A szóhagyományozó népi kultúrának egyik tudományosan legkevésbé körvonalazott szelete a történeti tudással kapcsolatos megnyilvánulások összessége, mely a népköltészet egyik legrégebbi prózai elbeszélő műfajában, a népmondában – ezen belül a történeti mondában – jut leginkább kifejezésre. A történeti mondák kutatása csaknem két évszázados múltra tekint vissza a néprajztudományban, mégis az utóbbi jó néhány évtizedben kissé háttérbe szorult a mondák többi műfajához…Olvasd tovább →

19 feb, 2021
2019

A „magyar” Jánošík

Dömötör Sándor magyar néprajzkutató egy olyan dokumentumra bukkant, amely egy 19. század első felében megtartott magyar színházi bemutatóról tudósít. Érdemes idézni szó szerint a szöveget:  Miskolcon 1832 november 17-én Jánosikról, a hírhedt tót rablóról mutattak be egy „Vígsággal elegy, egészen Új Eredeti Nagy Néző Játék”-ot [színjátékot] 3 felvonásban, melynek debreceni előadásáról (1836. március 17.) a Honművész című lap így ír…Olvasd tovább →

19 feb, 2021
2019

Folklór az irodalomban

Aligha hihetjük, hogy a hagyományok, a paraszti élet és kultúra iránti érdeklődés pusztán csak a nagyváros lététől idegen nyugodtság, egyszerűség, a lassabb élettempó, zártabb életformák iránti nosztalgiával lenne indokolható. Amint az sem lehet igaz, hogy a paraszti világot bemutató-feltáró irodalom vonzereje egyedül a mi mai városi életmódunktól, racionális alaptermészetű kultúránktól eltérő, sajátos, mi több, egzotikus élményanyagban keresendő. De nem kielégítő…Olvasd tovább →

19 feb, 2021
2019

A mai európai kisebbségek kulcskérdései

(Összefoglalás) Az etnikai-kulturális kisebbségek csak a 19. és 20. században kerültek a nagypolitika látószögébe, hiszen a korábbi időszakban az előkelő családok területi örökösödési joga és a vallási identitás volt az, ami a politikát és a határkijelöléseket motiválta. Úgy tűnhet, hogy a két világháborút követő véres újrarendeződések, majd az Európai Unió békés egyberendeződése, kiegészítve a kisebbségi törvénykezésben, jogokban tapasztalható előrelépésekkel, az…Olvasd tovább →

23 feb, 2021
2019

A szlovákok és csehek, illetve „csehszlovákok” mint nemzeti kisebbség Jugoszláviában

(Összefoglalás) Az első szlovák és cseh telepesek a 18. és 19. században érkeztek a Vajdaság, illetve a mai Horvátország területére a vallásszabadság és gazdasági fellendülés reményében. Miközben a szlovákok döntő hányada a Vajdaság, a csehek nagyobbik része Horvátország területén lelt új otthonra. A 20. század folyamán a mindenkori kisebbségek számára a legnagyobb kihívásokat a háborúk és azok következményei jelentették. A…Olvasd tovább →

23 feb, 2021
2019

Csehszlovák–jugoszláv kapcsolatok 1918–1938 között és a szerb ortodox egyház szerepe Csehszlovákiában

(Összefoglalás)  A csehek és a szlovákok egészen a 19. századig nem ápoltak szoros kapcsolatot a déli szlávokkal. Azóta a kölcsönös érdeklődés fokozatosan nőtt, és T.G. Masaryk a 19. század végén, illetve a 20. század elején is nagyban hozzájárult a barátságos kapcsolat kialakításához. Az I. világháború után Jugoszlávia és Csehszlovákia Romániával együtt megalapította a kisantantot azzal a céllal, hogy ellenőrzése alatt…Olvasd tovább →

23 feb, 2021
2019

A református egyház Szlovákiában 1919 és 1938 között

(Összefoglalás) A tanulmány a szlovákiai református egyház megalapításának folyamatát tárgyalja. Sorra veszi legfontosabb állomásait, majd röviden ennek az új egyház fejlődésének központi kérdéseit mutatja be. A történeti Magyarország keretei közül kiszakadó új egyházszervezet megteremtése rendkívül hosszú és bonyolult folyamat volt. Ennek több oka is van. Az egyik leglényegesebb a jogilag tisztázatlan átmeneti állapot volt, amely legalább a trianoni szerződés aláírásáig…Olvasd tovább →

23 feb, 2021
2019

A változás éve – A kárpátaljai magyarok 1919-ben

(Összefoglalás) Azt a tényt, hogy Magyarország az első világháborút követően elveszítette területeinek jelentős részét, a köztudat általában a trianoni békeszerződéshez köti. Valóban, az 1918–1919 zűrös forgatagából kikeveredő Magyarország ebben a békeszerződésben fogadta el a párizsi döntőbírák ítéletét. Azonban az elszakított területek már 1920 előtt a szomszédos államok fennhatósága alá kerültek, ezzel együtt megjelentek a magyar kisebbségi közösségek. 2019. szeptember 10-én…Olvasd tovább →

23 feb, 2021
2019

Mannová, Elena: Minulosť ako supermarket? Spôsoby reprezentácie a aktualizácie dejín Slovenska

Bratislava: Historický ústav SAV, VEDA, vydavateľstvo SAV 2019, 464 p. ISBN 978-80-224-1706-8 Hogy Mannová miért választotta éppen „A múlt mint szupermarket?” nagyon találó címet kötetének, a bevezetőjében azonnali magyarázattal szolgál. Ľubomír Lipták még a számítógépes időszak kezdete előtt önkiszolgáló boltnak nevezte a történelmet. Mannová azonban továbbmegy: ő egy különleges szupermarkethez hasonlítja, amelyben az internetnek „köszönhetően” ma már kedvére válogathat mindenki,…Olvasd tovább →

23 feb, 2021