A „magyar” Jánošík
Dömötör Sándor magyar néprajzkutató egy olyan dokumentumra bukkant, amely egy 19. század első felében megtartott magyar színházi bemutatóról tudósít. Érdemes idézni szó szerint a szöveget: Miskolcon 1832 november 17-én Jánosikról,... Bővebben
Német–magyar párhuzamok a templomos-mondában
A szóhagyományozó népi kultúrának egyik tudományosan legkevésbé körvonalazott szelete a történeti tudással kapcsolatos megnyilvánulások összessége, mely a népköltészet egyik legrégebbi prózai elbeszélő műfajában, a népmondában – ezen belül a történeti... Bővebben
A dunai svábok németországi búcsújáró helyei
Előadásomban a magyarországi németek, azaz „dunai svábok” zarándoklatainak kérdéseivel foglalkozom. Kutatásaink különböző aspektusainak és témaköreinek a bemutatása során több, jelenleg is folyó projektumot szeretnék röviden tárgyalni. „Kutatásaink” alatt természetesen nem... Bővebben
Kartal nagyközség térhasználatának szent és profán elemei
Kartal kétszeresen peremhelyzetben lévő település, hiszen egyrészt a Galga mente, másrészt Pest megye keleti részének határszéli nagyközsége. Viseletében, népi kultúrájában a kistájhoz mint átmeneti zónához kapcsolódik, noha nem szorosan vett... Bővebben
Egy szakrális kisemlék szerepe és ennek változásai egy helyi közösség életében
Ha vallási tárgyak társadalmi életét kutatjuk, számos esetben azzal szembesülünk már a vizsgálódás elején, hogy az adott objektum szinte zavarba ejtően sok szállal és szinten kötődhet azokhoz az egyénekhez és... Bővebben
Ó-Szerbia létrehozása: útleírókat követve, a folklór nyomában
A 19. század közepétől a Balkán-háborúk kitöréséig terjedő időszakban főleg a Szerb Fejedelemségben, illetve a Szerb Királyságban, de a Habsburg Monarchia központjaiban is, szerb értelmiségiek kialakították az ó-szerbiai[1] útleírások sajátos... Bővebben