A 2018 januárja és júliusa között Szabadkán végzett rövidebb néprajzi, kulturális antropológiai terepmunkáim során arra voltam kíváncsi, hogy a folyamatos változások közepette hogyan termelődik újra a lokalitás (vö. Appadurai 2001)... Bővebben

Összefoglalás) A szerző 2019 szeptemberében, a száz évvel korábbi állapotok nyomait keresve kerékpárral járta be a román–ukrán–magyar határvidéket: Máramaros, Kárpátalja és a Magyar Alföld sokszínű, multietnikus és -konfesszionális térségét. Az... Bővebben

(Összefoglalás) A 13. századtól lehet adatolni a ruszinok fokozatos bevándorlását az orosz–lengyel–litván térségből a történeti Magyarországra, annak is első sorban északkeleti területeire.  A 17–18. századtól görög-katolikus, ún. magyarországi rutének nemzeti... Bővebben

(Összefoglalás) A röviden ukrán nyelvtörvényként emlegetett, „Az ukrán mint államnyelv működéséről” szóló törvényt, amely a nyilvános élet szinte minden területén drasztikusan beavatkozik a nemzeti kisebbségek korábban elfogadott nyelvhasználati gyakorlatába, 2019-ben... Bővebben

(Összefoglalás)  A második világháború, majd az azt követő három nagy deportálási, kényszer-kitelepítési hullám következtében a kárpátaljai német nemzetiségűek száma a töredékére csökkent. A kárpátaljai németeknek duplán kellett viselniük a „bűnösség”... Bővebben

(Összefoglalás) A tanulmány a nemzeti identitásnak azzal a változatával foglalkozik, amikor egynél több nemzethez tartozónak vallja magát az adott személy. Azaz a többes nemzeti identitással. Amennyiben az adott nemzetállam egy... Bővebben