Kartal nagyközség térhasználatának szent és profán elemei
Kartal kétszeresen peremhelyzetben lévő település, hiszen egyrészt a Galga mente, másrészt Pest megye keleti részének határszéli nagyközsége. Viseletében, népi kultúrájában a kistájhoz mint átmeneti zónához kapcsolódik, noha nem szorosan vett... Bővebben
Egy szakrális kisemlék szerepe és ennek változásai egy helyi közösség életében
Ha vallási tárgyak társadalmi életét kutatjuk, számos esetben azzal szembesülünk már a vizsgálódás elején, hogy az adott objektum szinte zavarba ejtően sok szállal és szinten kötődhet azokhoz az egyénekhez és... Bővebben
Ó-Szerbia létrehozása: útleírókat követve, a folklór nyomában
A 19. század közepétől a Balkán-háborúk kitöréséig terjedő időszakban főleg a Szerb Fejedelemségben, illetve a Szerb Királyságban, de a Habsburg Monarchia központjaiban is, szerb értelmiségiek kialakították az ó-szerbiai[1] útleírások sajátos... Bővebben
Az 1945-ös háborúvég traumája és a népi vallásosság – A Csehországból kitelepített németek hiedelemképzeteiről
A háborús tematikát rendesen a katonai történetírás szemszögéből szokták vizsgálni. A kultúrtörténeti megközelítés általában a háttérbe szorul, noha a problémakörre már 1915-ben és 1945 után is reagált az etnológia bizonyos, az eseményekhez kapcsolódó mágikus eljárások... Bővebben
A dunántúli szlovákok lakta települések népi vallásosságának jellemző jegyei
A terep tömör jellemzése; az alapvető szakirodalom áttekintése A 18. században, a török kiűzése utáni belső migráció során zömében római katolikus vallású szlovákok települtek le a Dunántúlon. A térség azon... Bővebben
Egy plébánia két ország határán – Velkenye hivatalos és népi vallásosságának néhány jellemzője
Tanulmányomban arra vállalkozom, hogy azonosítsam a ma alig több mint 300 fős település, Velkenye (Vlkyňa) plébániává válása mögötti erővonalakat, közösségi szándékokat és történelmi fordulatokat. A néprajzi irodalom Velkenyét barkó településként... Bővebben